Szorongás miatt fulladásérzés, remegés, megőrüléstől való félelem?

Ez bizony pánikbetegség.

Milyen élethelyzetekben tör rád?

Meg kell találnod a kiváltó okot. Majd megszüntetni. Valamint főleg természetben való sok mozgással erősíteni az immunrendszert.

Nekem pszichés köhögést és hányást szokott okozni ha csalók és bűnözők áldozata lehetek vagy azzá válok. Például 4-5 szörös áron társasházat felújítani akaró közös képviselő "veszélye". A kiváltó ok megszüntetésével a pszichés köhögésem is mindig elmúlt.

Sokféle kiváltó ok elképzelhető még, például iskolai/munkahelyi megfelelési kényszer, stb. De okozott már pszichés köhögést a társasház egyik albérletében lakó mentálisan sérült család és gyerekük is, akik egész nap kiabáltak. A tünetek is egyénenként eltérőek lehetnek. Például amiket leírtál.

Az a tapasztalatom hogy nem is mindig könnyű rájönni a kiváltó okra. Bár azért mindig sejti az ember, mégsem teszünk ellene megfelelő lépéseket, szerintem pont azért mert félünk az adott kiváltó októl. Például az említett mentálisan sérült személyekhez nem bírtam oda menni és azt mondani hogy ne sikoltozzatok mert köhögök tőletek. Mert a gondolattól is erősödött a roham. Viszont mikor napi 80 -140 km-es biciklizéssel "kigyúrtam" az immunrendszerem, akkor meg a korrupt közös képviselőnek meg mégis a szemébe bírtam mondani a bűneit az összes lakó előtt. Ezért említettem az elején a sportot a természetben, ami erősíti az immunrendszert.

"...es ugy érzem kicsúszott a kezemből az irányítás..."

Ez a kiváltó ok és nem a főiskola. Hogy úgy érzed nem uralod a helyzetet. Még mélyebbre kellene ásni, vagyis mégpontosabban rájönni hogy mi a fő ok. Ez lehet akár az említett konzulensed is. Azért gondolom mivel nem hagytad ki a soraidból.

Nekem is akkor szokott pszichés köhögésem (és súlyosabb esetben akár fulladásom) lenni amikor úgy érzem hogy nem én uralom életem. Hanem mondjuk egy milliós sikkasztásra megéhezett társasházi közös képviselő.

Bár nekem nem volt bajom a főiskolai konzulensemmel, meg az is lehet hogy nem ő okozza a szorongást, hanem például a sok követelmény együttesen. Vagy ő meg rátehet egy lapáttal az amúgy is sok követelményre. De ha már ennyire sikerült behatárolni a kiváltó okot, az is nagy eredmény. (Tehát hogy úgy érzed hogy nem tartod kezedben az irányítást). Bizonyára azért sikerült behatárolni, mert interneten szókimondóbbak az emberek mint egy rendelőben.

---

13:41-es válaszolónak: Az a tapasztalatom hogy nem az emberek közé menés szokott lenni a kiváltó okom. Hanem például az említett sikkasztani akaró közös képviselő miatt olyan érzésem volt tudat alatt hogy minden más ember is ugyanígy veszélyforrás lehet. Persze ez marhaság, de mégis ezt éreztem a fő kiváltó ok miatt. Ezért a kietlen természetben vagy Ausztriában jól éreztem magam, ott nem köhögtem. Ausztriában még Bécs tömegében sem, valószínű azért mert társadalmi kiegyensúlyozottságot éreztem, vagy mert tudtam hogy ha oda költöznék akkor a hazai sanyargató közös képviselőtől is megszabadulok, oda nem érne el enyves keze.

#7

A környezetváltozás az valóban kibillentheti az embert, de a valódi problémát, az oxigénhiányt nem szünteti meg. Ezért a jobbulás csak addig tart, amíg az új dolgok lekötik az ember figyelmét. De mikor már ugyanolyan monotonná válik minden, mint a régi helyen, a problémák ismét előjönnek. A probléma végleges megoldásában nem segíthet semmi más, csak a szervezet oxigéngazdálkodásának a helyreállítása.

De ha a szervezet oxigéngazdálkodása nincs rendben, az nem pszichés okokból indul ki?

Például ha a testvérem felidegesíti magát szintén a már megfogalmazott ok miatt, vagyis ha nem ő irányíthatja életét, akkor fulladozni kezd. De én is fulladoztam már emiatt. Vagyis pszichés okokból a rekeszizom szinte meg tud bénulni egy időre, ahogy a szívritmusra is képes hatással lenni, vagyis kihagyhat. Vagy éjjel kevés levegőt szívunk be minden belégzéskor.

---

Ide másolok néhány sort:

A fóbiák kezelésének egyik sikeresebb módszere, hogy a pácienst szándékosan kiteszik a benne félelmet ébresztő helyzetnek - egy olyan emberrel együtt, aki nem fél attól. Az ismételt gyakorlással a fóbiás ember egyre biztosabban utánozza a többiek félelem nélküli viselkedését: "megtanulja" a helyes viselkedést.

Forrás: [link]

Vagyis ami félelmet és szorongást okoz, azzal szembe kell nézni. Egy hasonlattal leegyszerűsítve, ha valaki fél a sötét erdőben az avarban mocorgó valamitől, az menjen oda zseblámpájával és saját szemével lássa azt a sünit ami ekkora félelmet okozott.

A kérdező esetében a fősuli félelmet okozó részleteivel kell szembenézni. Például beszélgetni a konzulenssel az elkövetkező feladatokról, követelményekről, stb.

---

Nemrég én is szembeszálltam azzal ami pszichés köhögést okozott, a közgyűlésen a közös képviselővel. És nem érdekelt hogy társaság előtt jól szónokolok-e vagy bármi részlet. Még a pszichés köhögést mint a korrupció következményét sem titkoltam és nem szégyelltem a közösség előtt. Az eredmény az lett hogy a lakótársaim adrenalinszintje is felszökött a bátorságomat látva és ők is folytatták a gonosz hatástalanítását hogy senkinek se árthasson. Ugyanis a tömeg is szenvedett tőle, legfeljebb nekik nem jelentkeztek komoly tüneteik. És a gyógyulás öröme leírhatatlanul jó érzés. Talán olyan amit Monte Cristo grófja érezhetett amikor kiszabadult Iff várából.

"De ha a szervezet oxigéngazdálkodása nincs rendben, az nem pszichés okokból indul ki?"

Nem háá! Pont fordítva van a pszichés problémák alapvető oka az oxigénhiány! Nem közvetlen ugyan közvetetten, de mindenképp az oxigénhiányra vezethető vissza. Mikor az agy gondolkodás vagy lélek, vagy bárhogy is nevezzük, nem képes helyesen ítélni, nem képes értelmesen látni, pszichés zavarok jelentkeznek. Ennek első jele a fáradtság, ami egyértelmű az oxigénhiány következménye.