Miért érzem ezt félálomban?

Nekem az alvási paralízis úgy szokott jelentkezni, hogy hallucinálok közben. Ugyanúgy látom a szobát, ahogy normál esetben van, de ilyen extrém dolgok vannak, mint mondjuk 30 centis pókok mászkálnak a falon, vagy ugyanekkora darazsak röpködnek, vagy rámkacsint egy poszter (amikor nincs is poszterem), stb...

Valaki azt mondja, hogy neki olyan, mintha ráülnének a mellkasára. Gondolom a fulladástól fél, vagy passz. Az is elképzelhető, hogy nálad ez a helyzet pánikrohamot vált ki, azért gyorsul fel a szíved.

Azt mondják, hogy csak akkor van, ha a hátadon alszol.

Szia! Én eléggé jártas vagyok a témában szóval leírom amit tudok, csak ne vedd okoskodásnak. Ahogy előttem is írták, amiről te beszélsz az az alvásparalízis. Sokáig én se tudtam hogy ennek van valami neve, azt hittem én vagyok az egyetlen akivel ilyen történik. hát nem! Évente párszor mindenkivel előfordul, csak sokszor nem is emlékszik rá,inkább akkor feltűnőbb, ha többször egymás után van ez. Az már nem normális ha havonta legalább 4x van ez (azaz kb hetente) , de orvos se tud ezzel mit tenni, hiszen ez nem egy fizikai betegség, sőt nem is egy betegség, csak egy fura állapot.

De egyébként ez az másnéven alvás bénulás minden éjjel,mindig előfordul... Ez saját szavaimmal annyi, hogy mikor elalszol, akkor valamennyire megbénulsz, így biztonságos az alvás, azaz,mikor azt álmodod, hogy mész valahova, nem kapkodod a lábaidat, ha azt álmodod dobsz valamit, nem kapálózik a kezed...( jobb esetben)

ez, amit te írtál akkor jön létre, mikor még igazából nem vagy aludva, de ez a bénulás már fellépett. Ez ugyanúgy lehet akkor is, mikor már ébren vagy, de a tested még le van bénulva ( szóval, ébredéskor, és ahogy nálad volt, elalváskor is )

Én mikor már a héten harmadszor jártam így, féltem elaludni, és felkerestem egy természetgyógyászt, és ő megvizsgálta a szobámat, és megállapította hogy az ágy alatt vízér van,és így át kellett rendezni a szobámat, ezután jobbat aludtam sokkal. Ha volt is ilyen alvásparalízis, sokkal ritkábban.

ezután pedig nagyonn sokat próbálj meg utána olvasni, hogy megtanuld, nem kell ettől félni, ez egy normális dolog. Ezért félsz,és azért szorong, mert abban a pillanatban nem tudsz megmozdulni, és ez pánikot okoz ( egyébként én ebben az időbe pánikbeteg is voltam, szóval még nehezebb volt nekem)

Ha ezt megtanulod, hogy ez normális, akkor már könnyebb lesz leküzdeni. Ha ez előjön, és érzed, hogy nem tudsz mozogni, akkor ne erőltesd! akkor mond el magadnak, hogy "tudom hogy nem kell félni, ez egy átmeneti dolog,mindjárt el is alszok jó mélyen"... ennyi az egész.

Ha nem küzdesz ellene, akkor vagy elalszol simán, vagy ha ébredéskor van,akkor egyből felébredsz, mikor már nem félsz ettől, és kb nevetsz rajta hogy tudod mi ez :)

de nagyon nagyon ijesztő tud lenni, és élethű amiket hallucinálsz. de bármennyire is akarsz, nem fogsz tudni megmozdulni, max a szemedet tudod mozgatni, mást nem!Sőt nagyon nagy erőfeszítés során, ki is tudod nyitni a szemed, de ez mégrosszabb,mert akkor még élethűbben hallucinálsz.

Hagyd magad ilyenkor, elmúlik. nekem már egyre ritkábban jön elő, ha érzem is, akkor egyből elgyengülök, és hagyom hogy aludjak tovább, és nincs is ebből gond.

elmesélem nekem a legdurvább esetet. Amikor a héten már többször volt, nagyon fáradt voltam napközbe, és félrevonultam egy másik szobába itthon, aludni, megkértem a páromat hogy délután 2kor keltsen már fel, nehogy elkéssek a munkából. el is aludtam, és egy kis idő múlva "felébredtem" és kinyitottam a szemem. láttam előttem a polcokat, a szobát... nem tudtam megmozdulni, de éreztem hogy 2 óra, és fel kell kelnem,mert elkések. Mikor észrevettem hogy nem tudok megmozdulni, teli torokból üvöltöttem a Párom hangját, aki a másik szobába ült, és hallottam hogy nyikorog a széke, nyitódik az ajtó, és bejön a szobába, és próbál felkelteni. Mikor felkeltett, megölelt, és nyugtatott, hogy nincs semmi baj, hallotta hogy kiabálok, és itt van már velem...

Mire megnyugodtam hogy vége az egésznek... újra ugyanúgy az ágyon találtam magam, ebbe a félálom helyzetben, a Párom sehol, ezek szerint fel se keltett, és csak hallucináltam? ennyire élethűen? a saját hangomat, az övét hallottam, és láttam is. Megint nem bírtam mozdulni, de rettegtem hogy elkések, a párom pedig elfelejt felkelteni.

Megint megpróbáltam kinyitni a szemem, és az ágy mellett találtam magam, és láttam a testem az ágyba, ahogy alszok ( az arcomat sose láttam ilyenkor ) és ott mászkáltam, hogy hogy keltsem fel magam... a testemtől maximum 3 méterre tudtam kb elmenni, aztán mindig elestem, megbotlottam valamibe..

Nagyon küzdöttem magammal, hogy látom a testem, hogy alszok, és fel kéne kelnem, de ő nem tud mozogni.

aztán megint páromnak kiabáltam, ő megint bejött, és felkeltett.. és persze megint csak hallucinálás volt. megint ott feküdtem mozdulatlan...kiabáltam, sírtam... üvöltöttem. Miért nem hall senki?

Egyszer végre tényleg felébredtem... kinyitottam a szemem, és percekig, csak néztem, és próbáltam észhez térni, és felfogni ezt a sok mindent.. tiszta víz voltam és nagyon elfáradtam. Ha alvásparalízised van, általában álmosabb vagy, mint alvás előtt,mert nagyon elfáradsz a küzdésben. FElkeltem, és megnéztem az időt, nem-e aludtam el, amitől ugye féltem... 13:59 volt. Párom mondta, most akart jönni ébreszteni, 2kor. Szóval valahogy a tudatalattim felébresztett, tudta hogy idő van, és fel kell kelnem.

párom egyébként egy szót se hallott az én kiabálásomból egyszer se... és egyszer se jött át felébreszteni.

ez az alvás bénulás egyébként maximum másfél percig tart, persze akkor olyan mintha már órák óta tartana, és sose lenne vége..NEM! ez csak 1-2 perc :)

Mikor ezt a természetgyógyásznak elmeséltem, hogy láttam magamat az ágyon fekve, és álltam magam mellett nagyon meglepődött, mert az emberek évekig tanulják, hogy lépjen ki a lelkük a testükből, és nálam ez egyből megtörtént. Azért is nem tudtam messzebb menni a testemtől, mint pár méter... Szóval a lelkem állt mellettem és tényleg a saját testemet néztem. hát elég hihetetlen, de én se tudtam jobb dolgot mondani erre, szóval elhiszem.

A természet gyógyász még azt tanácsolta, hogy ne aludjunk nappal, ne aludjunk világosba, ne aludjunk tv előtt, vagy valami zörejjel ,mert ezek nem hagynak normálisan elaludni,és megint beszorulok ebbe a köztes állapotban,mert a testem már alszik, de a lelkem ébren van,mert mondjuk figyelek a tv hangjára.. Érted?

Én azóta megpróbálok csak este aludni, és nem túl sokat ( szóval nem jó ha tizen órákat alszol,mert megint ez lesz...)

az utolsó durvább ilyen dolog, az volt,mikor megint így aludtam el, és halványan láttam a szobát, azaz megint nyitva volt a szemem... nagyon küzdöttem magammal, amiért nem tudom mozdulni, és nagyon féltem! "felkiabáltam" (amit ugye senki nem hall) hogy ha létezik Isten, akkor segítsen, és zavarja el azt a valamit, ami ezt okozza.

Nem vagyok Istenhívő, de már nem tudtam mit kitalálni...

Mikor kimondtam a szoba sarkába láttam egy alakot, aki rám néz.. Oda néztem, és szürkésen, mintha a 15 éve meghalt nagymamámat láttam volna.. megfordult, és eltűnt. Őt én épp hogy ismertem, 5 éves voltam, mikor meghalt nagyon fiatalon. A természet gyógyász szerint ő akart üzenni, vagy mondani valamit, de nem akart bántani.

Persze ebbe hínni is lehet, és nem! mindenki eldönti maga, de mióta őt elküldtem, ennyire durva nem volt...

Remélem segítettem, keress rá a neten, és ne félj ha ilyen van, előbb elmúlik :)

Ha kérdésed van, nyugodtan írj privátba!