Köhögésre tényleg jó, ha disznózsirral bekeni az ember a mellkasát?

Ekkora ökörséget se hallottam még.

Nagymamám sem csinált ilyet soha pedig Ő még hisz ezekben a régi "orvoslásokban" de ilyet még soha nem mondott Ő sem, pedig tanyasi lány volt annak idején.

Ő max gyógynövényekkel szeret ilyen praktikákat véghez vinni.

😂 Én olyan, de olyan beteg voltam egyszer, hogy bármit megtettem, csak múljon a köhögés, mert se a kétféle antibiotikum, se semmilyen nyákoldó, kötető vagy köhögéscsillapító nem segített. Amit valaha neten olvastál a köhögésre házi praktikákról, én mindent kipróbáltam akkor, és 3 hét után enyhült. A disznózsírt is.

De hogy végül mi volt az, ami segített, nem tudom.

7.

Akkor nem volt.

Öreganyáink még tudtak ezt-azt, amit a mai ember már - a gyógyszeripar nyomására - elfelejtett. A szomszédasszonyom pl. egyből rohangál a patikába, ahelyett, hogy inhalálna egyet, mielőtt kemikáliához folyamodna. 60 évvel ezelőtt, megelőzve az iskolaköteles koromat, anyámék gyakran lepasszoltak a vidéki nagyszüleimhez, és mivel napközben többet voltam a közeli erdőben, mint otthon, nemegyszer szükség volt különféle praktikákra. Pl a kérdésben szerepelő zsíros pakolásra. És bizony, nagyon is hatékony volt! Mellesleg nem is volt a közelben patika, az éléskamra legfelső polcán voltak különféle házilagos "patikaszerek". (Némelyik irgalmatlanul büdös.) Darázscsípésre, zúzódásra, nagyfater köszvényére, fejfájásra, női bajokra, stb. Egyik-másik gyógymódtól mai városi gyerek sikítófrászt kapna. A vérző sebet, vagy horzsolást pl. a kutyával nyalattuk tisztára, aztán a padlásról szedett jó kövér pókhálóval borogattuk.

Csak mellesleg jegyzem meg, hogy eleinte a gyógyszertári készítmények, pirulák is ugyanazokból a gyógynövényekből készültek, amit a népi gyógyászat fedezett fel, és alkalmazott évezredeken keresztül. Szóval nem kéne fanyalogni, ha utunkba kerül egy-egy feledésbe merült elementum.