12 éves korom óta generalizált szorongással küzdök. Szerintetek ki lehet gyógyulni belőle ha megtalálom a gyökerét és teszek a gyógyulásért? A családunkban anyukámnak volt generalizált szorongása és azt mondta h sportolt és tett érte és véglegesen

Teljesen sikerült, nagyon felszabadult voltam

Később visszajott, dolgozni kell rajta mindig

Erős vagy

én is nagyon sokáig kerestem erre a megoldást, mert nálam még attól, hogy a szociális helyzetektől szorongtam, egy idő után már mindentől. Lényegében az élettől, hogy mi lesz, mellette feljött nagyon sok dolog a múltamból a traumáim, aztán pedig bele kerültem a szorongási ciklusba.

Akkor már csak azokra tudtam koncentrálni, egy idő után ebből depresszió lett stb, most kezdek kilábalni belőle, de maga a pszcihológus és a mozgás nem elég. Volt olyan, hogy naponta háromszor vagy négyszer mozogtam, abból volt dinamikus mozgás, meg gyúrás, viszont attól függetlenül, hogy addig valamivel jobb, mert megemelkedik a dopamin szinted, attól függetlenül, utána pedig ugyanúgy szar.

Kell a "mankó", ahogy a pszichológusom is mondta, ahhoz, hogy tényleg érjen is valamit a terápia.

Viszont nehéz ez a helyzet, mert lehet egy ideig még a bogyó sem lesz megfelelő, aztán még azt is ki kell tapasztalni várni, hogy az hat egyáltalán neked, amikor amúgy is szarul vagy, szóval kitartást.

A sportot mindenképp folytasd, az nagyon sokat tud segíteni, ha van házi állatod, akkor foglalkozz velük, akár őket is bevonhatod a sportolásodba, viszont ami a legfontosabb ebből a szempontból az állatok simogatása oldja a feszültséget, azt hiszem endorfin termelődik közben.

Ha esetleg depresszióval együtt van generalizál szorongásod, akkor érdemes elkezdeni naplót vezetni, mellette hála naplót, mert ha hálás tudsz lenni, már azért a kevés dologért is, amit ezekben a helyzetben értékesnek tekintesz, egy idő után, ez is jobb környezetet fog eredményezni.