Napi fél liter vodkát fogyasztva inek mennyi ideig éltek alkoholbeteg hozzátartozói?

Nincs ilyen, hogy mikor...

Ez egy folyamat, aminek a vége a szellemi leépülés, ami alkohol és nyugtatók segítségével sajnos könnyedén elérhető.

Anyukám közel 10 évs töményet iszik, nem tudom a liter számokat, de van h egy nap lemegy fél liter, ha epp úgy van, vagy 2 üveg bor. Sajnos..

Apám amióta az eszemet tudom iszik nem keveset, offra, jelen állas szerint én úgy látom h apámnak adok 10 évet, anyámnak max 15.

Apám napi szinten csak sör, anyu hétvégente, vagy szabadnapon.

Az erős italok hatása erezhető, agresszivitás idővel, emlekezet kiesés, stb... nem törödömség...

Én feladtam h dumálok nekik, segíteni akartam nem érdekli őket, akkor oldják meg.... sajnos az alkohol jól mondják öl, butít, nyomorba dönt.

Itt cdaládi tragédiák sorozata okozza ezt a helyzetet.

Az én anyukám is nyugtatóra ivott, 60 éves, még tartja magát, de már látszanak a szellemi leépülés nyomai. Van, hogy egy beszélgetésbe se tud normálisan bekapcsolódni, vagy nyomon követni azt, ha mégis, akkor néha teljesen másképp értelmezi az elhangzottakat és irreleváns dolgokról kezd el beszélni. Érzelmileg is hektikus és ez időről időre rosszabb. A mindennapi dolgokhoz, emberi kapcsolatokhoz való hozzáállása szintén elkeserítő, vagyis lesújtó az összkép. Nyilván az indok itt is ugyanaz, mint máshol... mert neki “szüksége van rá régi traumák miatt”, mert “felírta az orvos”, mert “csak így tud működni” ... vagyis az ismert mantra. Fizikailag egyébként korához képest rendben van, mentálisan és lelkileg viszont óriási a difi, ha megnézem a 40, 50 és 60 éves énjét (pedig szintén tanult emberről beszélünk).

Szóval kérdező, nem csak az számít, hogy hány éve van hátra, hanem hogy azokat hogyan, milyen életminőségben éli le. És ha gyógyszerre iszik, abból ki fog alakulni egy nagy adag demencia, érzelmi elsivárosodás, elmélyülő depresszió, nem sorolom. Hozzáteszem, mi is minden megpróbáltunk, hogy észhez térítsük anyánkat, de sajnos nem tudtunk meggyőzni + 0-24-ben mellette lenni. Most se mondtunk le róla, de valahol már beletörődtünk, hogy javulás már nem lesz, és már beérnénk annyival is ha nem rosszabbodna az állapot. Amíg van esély, addig próbáld meggyőzni egy tisztességes, hosszútávú rehab+terápia kombóról, mert lesz egy pont, ami után már tényleg csak szócséplés, felesleges feszültségfaktor az egész.

Kitartás!