Altatásos műtétem lesz, nagyon félek az altatástól. Milyen műtétettek volt, hogyan viseltétek?

Nekem 17 éves koromban volt vakbélműtétem, akkor altattak. Azóta volt egy abortuszom meg egy eü-i kaparásom, akkor nem tudom, hogy mit csinálnak, talán bódítanak? Fogalmam sincs a csőről. A vakbélműtétnél nem féltem, örültem, hogy végre mehetek a műtőbe (1. nem akarták elhinni, hogy vakbélgyulladásom van, ezért húzták a műtétet 2. előző nap lett öngyilkos egy aids-es és a nagyműtőt takarították, szóval sorbanállás volt a kisműtőhöz). A másik kettőnél (bár csak kb. negyed-fél órás beavatkozások) iszonyatosan féltem.

Neked azt javaslom, hogy készülj fel arra, hogy félni fogsz és arra is készülj fel, hogy nem lesz semmi baj. Tényleg egyetlen másodperc alatt elalszol és utána már csak annyi lesz, hogy felébredsz. Egyébként velem extrém kedvesek voltak, szerintem másokkal is azok, beszéltek hozzám, megsimogatták a karom, stb.

Most volt epekő műtétem. Nem értem miért félsz az altatástól.

Viszont ami utána jött, na azt senkinek se kívánom. Fújtattam, nyögtem a fájdalomtól. Még mindig nem tudok menni se annyira fáj.

Persze ez egy rutin műtét, nem fog fájni.

Latom, hogy mennyire nem fáj....