Mit tegyek? Milyen menetet javasoltok ennek?

Anyukám covidos, lassan 2 hete derült ki. Öcsémmel folyamatosan tartottam a kapcsolatot. Azt mondta minden rendben. Anyukám szed antidepresszánst. Én sem vagyok egy stabil ember lelkileg, viszont lehet ezt most elrontottam. Anyukámmal múlthét hétfőn beszéltem utoljára. Akkor annyit mondott még, hogy vacakul van. Lázas, fáj a feje. Ekkor letettük, mondtam majd keresem másnap. Nem vette fel. Vártam 1 napot. Akkor sem. Felhívtam öcsémet. Azt mondta Anya alszik. Nagynéném múlthét csütörtökön felhívott. Azt mondta Anyummal valami nincs rendben, alig eszik, és egész nap alszik. Megpróbáltam felhívni, nem vette fel. Öcsémmel beszéltem. Kérdeztem mi van otthon, azt mondta minden oké. De néha meg ütötte egy másik szóval. Anya alszik. Aztán ma is hívott néném kétszer. Írtam neki hogy dolgozom, elkezdtünk irogatni. Leírta Anya nem eszik, akárhányszor felmegy hozzájuk alszik, hogy szalad a ház (kupi van) , öcsém egyedül van és stb. Ezek után én ma felhívtam öcsémet. És tök normálisan beszélgettem vele. Aztán a háttérben hallottam Anyumat kiabálni. Hogy "add oda a telefont" - az övé kivan kapcsolva. És elkezdte velem felemelni a hangját, hogy miért beszélek öcsémmel úgy, ahogy. Mondtam neki teljesen normálisan beszéltem vele. Azt mondta öcsém is. Mintha félne tőle hogy normálisan beszélt velem. A fejemhez vágta Anyum, hogy mióta covidos, a két hét alatt hányszor voltam náluk, hányszor néztem felé. És hogy belőlem is elege van. Mert mondom a f*szságaimat. Közbe 2 hete nem is beszéltem vele. Mivel én is pánikbeteg vagyok, nem tudom mit csináljak. Anyum a semmiből felhozta a poszttraumás stressz szindrómát. Közbe nem beszéltünk erről. Nénémet azóta felhívtam hogy igaza volt. De viszont nem tudjuk mi legyen. Mit kéne ilyenkor tenni? Én 25 kilométerre lakok tőlük, nem vagyok olyan állapotban hogy autóba üljek...