Egy hete folyamatosan lázas vagyok, napról napra erősebb a láz és állandóan izzadok, valahogy meg lehet akadályozni az állandó izzadást?

Na meglett a megoldás. Az alábbiakat úgy olvassátok, hogy nem 60+ korosztály vagyok, hanem mindössze 28 éves.

Febr. 10-én teszteltünk és Covid-pozitív lettem. A lázat leszámítva semmi tipikus Covid-tünet nem volt, csak 11-én, amikor elkezdtem köhögni, de csak alig-alig, emellett pedig se nehézlégzés, se tüdőfájdalmak, se ízlés-szaglásvesztés, tényleg semmi.

Dokival konzultáltam, kaptam antibiotikumot, amit barátaim kiváltottak nekem és elhoztak, letették az ajtó elé, 5 méterről váltottunk pár szót aztán be is vettem a gyógyszert, elkezdtem jobbulni.

Másnap viszont epilepsziás rohamom volt és mentővel irány a kórház.

Nem részletezem nagyon, mert holnap is itt ülnék és írnám a memoáromat... a lényeg, hogy 10 éve epilepsziás vagyok, de gyógyszert szedek rá és teljesen tünetmentes... na a Covid előhozta az epilepsziát, lett egy jó kis tüdőgyulladásom is, kórházban 2 hétig feküdtem, abból 1 hetet intenzíven (a kórházban volt még 2 epilepsziás rohamom).

A légcső-intubálást éppenhogy megúsztam, kaptam egy rahedli infúziót, ki is voltam száradva meg úgy minden összejött... de 2 hét alatt nagyon szépen kikupáltak a kórházban, viszont ebben az is benne volt, hogy nagyon haza akartam már menni és "gerilla módon" a gyógytornán kívül nagyon sok légző és fizikai gyakorlatot végeztem, plusz az ételt és az innivalót erőltettem magamba (teszem hozzá, hogy 3 rohammal 3-szor haraptam el a nyelvem, szerencsére ugyanazon a helyen és nem durván, de attól még átkozottul fájt... és még most, az utolsó roham-elharapás után 1 hónappal is fáj...).

A kórházban egyébként mindenki iszonyatosan kedves és türelmes volt, mindenki szívvel-lélekkel segített a betegeken, mindenki szurkolt mindenkinek, persze amikor kellett, akkor helyre rakták az embert (pl. engem, mikor már elegem volt az oxigénmaszkból mert nyomta az orrnyergem, akkor felvilágosítottak róla, hogy levehetjük, de akkor pár perc múlva valószínűleg intubálni kell majd engem... és jól tették, hogy "rám ijesztettek", mert hazatérve beszéltem egy ex-beteggel, aki már kigyógyult, de mesélte h egyszer mikor az intenzívről áttették a tüdőgondozóba, úgy gondolta hogy már jó a tüdeje és levette magáról a maszkot, és azután altatásban intubálni kellett emiatt, mert visszaesett az állapota... pontosabban azért, mert a tüdeje nem állt készen az oxigénmaszk nélküli működésre és a pár óra alatt annyit esett a vérgáz-szintje és az véroxigén-szaturációja, hogy egyszerűen szükség volt az intubálásra...).

A kórházban az oxigénhiányos állapot miatt, ami egyébként a Covid tünete is, hogy teljesen legyengültem fizikailag. Pl. a talpra állásra napokat kellett készülnöm. Vagy az első wc-re üléskor úgy éreztem, mintha az lábizmaim elszakadnának... az összes combizmom, hajlítóizmom, vádli, még a talpam is belefájdult... felállni a wc-ről viszont még nagyobb gyötrelem volt. Mikor már tudtam járni, úgy mentem, mint egy 80-éves papi, pedig 28 éves vagyok... minden, ami fizikai tevékenység volt, nagyon kimerített, pl. eleinte zuhanyzás után aludtam 1-2 órát, vagy amikor kicsit jöttem-mentem, úgy szuszogtam, mintha éppen maratont futnék.

Hazatérésem után itthon is pár napig totál gyenge voltam, tehát mikor kimentem melegíteni magamnak valami ennivalót, a szobába visszaérve már szuszogtam. Másik dolog h pl. a 4-en lakom és a szemetet levinni egy kihívás. Első alkalommal lefelé menet 1x álltam meg, felfelé jövet viszont 3x és végig kapkodtam a levegőt. Elég kemény volt, de azért szükség volt erre a szervezetemnek és fontos, hogy nem szabad erőltetni és siettetni a dolgokat ilyenkor. Szándékosan nem is támaszkodtam a menyasszonyomra az itthoni teendőkben, hogy minél hamarabb gyógyuljak, mert a jövés-menés, ténykedés, és egy idő után a fizikai edzés, amit a betegség előtt is csináltam, mind-mind segít a gyógyulásban (ez nem légből kapott infó, külföldi orvosi szaksajtóban olvastam, ugyanis szakfordító vagyok és sok ilyen anyagot fordítok, így természetesen tudom, hol keressem a megfelelő forrásanyagokat).

Másik és nagyon fontos dolog: az egészet én szúrtam el már az elején azzal, hogy lázasan is ugyanúgy dolgoztam, mint egészségesen. Ha pár napot pihentem volna, az egész kórházi mizériát, a több hetes kiesést, a munkából való kiesést, anyagi kiesést stb. mind elkerülhettem volna. Szóval ha betegek vagy Covidosok vagytok, ne legyetek olyan hülyék mint én, hogy betegen dolgoztok, hanem irány az ágy, 3 liter folyadék, viseljétek el az izzadást, ha kell akkor szedjetek orvos által felírt antibiotikumot, nyomjátok magatokba a lehetőleg természetes eredetű vagy jobb híján kapszulás vitaminokat.

Megint másik dolog: 2 hétig lázasan itthon voltam, valószínűleg végig bennem volt akkor is a koronavírus. Az érdekesség, hogy menyasszonyommal egy fedél alatt éltünk végig és ő viszont nem kapta el tőlem. Azt tudni kell a kedvesemről, hogy neki nagyon gyenge az immunrendszere, ő a szénsavas (!!!) és 25°C-nál hidegebb italoktól is torokgyulladást kap és 2 hétig ugatva (vagy éppen okádásig) köhög, szóval így képzeljétek el... de pont a fertőződés előtt 1 hónappal a vitaminok megszállottja lett: bevett napi 2-3000g C-vitamint, D-vitamint, multivitamint, meg folyékony és kapszulás magnéziumot (azt hiszem, hogy összesen ennyit, de lehet, hogy volt még 1-2 dolog ezek mellett is). Bőven van rá esély, hogy ő, akinek az immunrendszere mindig is a nullával volt egyenlő, a kapszulás vitaminok miatt úszta meg, hogy elkapja a koronavírust tőlem úgy, hogy 2 hétig folyamatosan ki volt téve a fertőzés veszélyének. Az orvosa is értetlenül áll előtte, a doki inkább arra gyanakszik, hogy a kedvesem egyike a nagyon-nagyon kevés Covid-immunis embernek.

Szóval ezek történtek, ilyen tapasztalatok voltak. 1 hét folyamatos és intenzív lázas állapot jó eséllyel valami komolyabb bajt jelez, ilyenkor ne dolgozzatok, pihenjetek, sok-sok folyadék (mentes ásványvíz a legjobb, vagy félmilliós szűrőberendezéssel szűrt csapvíz [utóbbit doki javasolta, de én nem az a kategória vagyok...]), 1 hét után pedig irány a doki és teszteljetek koronára.

Ja, és persze aki még nem tette meg, az oltassa be magát! Én most már minden ellen IS be fogom oltatni magam, pedig korábban soha semmi ellen nem oltakoztam, influenza ellen sem. Bakker, amennyit szenvedtem a kórházban a saját hülyeségem miatt, most már