Ki hogyan éli meg minden nap a koronavírust? Mit csinaltok nap mint nap?

Nekem a távmunka nagyon bevált, teljesen kibontakoztam, jól érzem magam itthon. A főzéssel való variálást izgalmas kihívásnak élem meg (hány napig sikerül elhúzni a boltba menést, hogyan tudom megoldani, ha valami betervezett dolgot nem kapok). Azért ha sportolni se lehetne kijárni, akkor rosszul érezném magam. (Meg persze tisztában vagyok vele, hogy sok embernek fontosak a közösségi programok, de én nem tartozom közéjük. Nyilván a betegeknek és a halottaknak se örülök.)

Egész jól. Szüleimmel otthon vagyok, online tanulok az egyetemen. Egy erdő mellett lakunk, a kutyusaimmal végre van idő nagy sétákra és a lovammal is tudok minden nap foglalkozni. Persze hiányoznak a barátok, családi ebédek a nagyszülőkkel, a kis mindennapi szokásaim, de nem panaszkodhatok. Kb heti 1x megyek bevásarolni nagyszülőknek és magunknak is

Kreatív főzés, pakolászás, olvasás, erkélyen levegőzés/tornázás, filmnézés stb..

Nem sok minden változott. Mi ugyanúgy bejárunk mindennap dolgozni, nálunk nincs távmunka. Pedig elméletileg lehetne, de a munkáltató nem engedi sajnos. Munka viszont van bőven, még több is, mint általában, szóval napközben nem unatkozom. Ami a munkát követő időt illeti, hétköznapokon egyébként sem voltam az a mindennap valahova eljárós fajta, úgyhogy ott szintén nincs drasztikus változás, megyek haza rögtön. A hétvége viszont nyugisabb, mint általában, végre jut több időm olvasni, filmet nézni, játszani, ilyesmi. Elkezdtem főzőcskézni is például, ami eddig egyáltalán nem volt jellemző, ls készítek a hétköznapokra előre ebédet magamnak. Illetve ami még komoly változás, hogy a 65 év feletti szüleimhez, vidékre most egy jó darabig nem fogok tudni hazautazni, így velük csak telefonon, illetve interneten tartom a kapcsolatot. :(

Be kell járnom dolgozni, úgy, hogy otthonról is tudnék, szerinted?

Szarul élem meg. Főleg, hogy megköszönhetem ennek a retek vírusnak, hogy 8 év után frankón kitettek a munkahelyemről. Szóval nekem álláskereséssel/önéletrajt feltöltögetésével telnek napjaim. :-(

*önéletrajz