Miért halnak meg egyre többen egészséges fiatalok koronavírusban?

Mert a vírus terjed?

Azért ahhoz nem kell különösebben elvont gondolkodás, hogy belássuk:

Ha a 18-30 közti fiatal korosztályba eső betegek 0,2%-a hal bele a fertőzésbe (kb ez a tapasztalat, ami azt jelenti hogy 1000 fertőzöttből 2 hal bele), akkor abból eléggé egyenesen következik, hogy minél több a fertőzött (2000, 3000, vagy épp több millió), akkor egyre több lesz a fiatal áldozat is.

De továbbra sem egy különösebben jelentős veszélyforrás ez fiatalok számára.

Már szépen kapizsgálják a hivatalos szervek is, hogy bizony a tünetmentes hordozók száma sokkal magasabb mint azt eddig gondoltuk, és bizonyos időn belül a népesség kb 60-80%-a fertőződik a vírussal.

De ettől nem kell félni, Az emberek közel 100%-a fertőzött herpesz vírussal, mégsem vagyunk mind folyton herpeszesek. Miért? Mert tünetmentes hordozók vagyunk.

De pl ugyanez a helyzet az eddig ismert mezei influenza vírusokkal is. Minden télen átesünk rajta, és csak a legesleginkább legyengült szervezetű emberek kerülnek vele kórházba (ami különösen bosszantó, hogy arról érdekes mód soha nem volt hírverés a médiában, hogy MINDEN ÉVBEN 500 000 ember hal meg világszerte közönséges influenza miatt... "fura" ez a kettős mérce, hogy 500 000 ember halála belefér a szezonális járványba ha azt influenza okozza, 15-20 000 ember halála ugyanabból a korosztályból meg az egész világ leállását vonja maga után...).

Szóval lazán számolhatunk már több millió, de talán több tízmillió tünetmentes hordozóval is egész Európában.

Ha mondjuk van 100 000 18-30 közti fertőzött, akkor egy gyors százalékszámítás, és láthatjuk hogy kb valahol 200 halottra lehetne számítani.

100 000 fertőzöttből kétszáz halott szerintem nem egy különösebben vészes arány.

Most ez szívtelennek, meg anti humánusnak tűnik leírva, de gondolkodjunk már racionálisan!

Évente 1 300 000 (egymillió-háromszázezer) ember hal meg a hivatalos adatok szerint közúti balesetben.

Ez sokkal-sokkal-sokkal több mint amennyi koronavírusos halálesetre számíthatunk a következő hónapokban. És ez csak a hivatalos jelentés, ebbe egy csomó baleset nem tartozik bele, mert a fejletlen országokban egyszerűen annyi baleset történik hogy sok nem is kerül be a hivatalos adminisztrációba (tehát lazán lehet 2 millió halálos közúti baleset is évente).

És? Mikor rendelünk el tömeges autómentességet? Mikor tiltjuk ki az autós forgalmat az iskolák, óvodák, belvárosok területéről?

Érdekes mód a világ lehugyozza a bokáját ettől a 20 000 95%-ban idősekből álló halottak számán, de a 2 millió jobbára fiatal, és középkorú emberekből álló halottak számán csak vállat von.

Hogy van ez? Hogy hogy az egyik oké, és azt mondjuk rá hogy a világ velejárója, a másik meg nem oké, és reszketünk a szobánkban elbarikádozva magunkat?

Rengeteg betegség szed nagyon fiatal áldozatokat is. Még a rák is, ami tipikusan idősek betegsége.

Még nekem is van (hála a szerencsének él még) olyan ismerősöm, akit 22 évesen diagnosztizáltak agydaganattal.

(amúgy a rákos megbetegedések közel 10 millió áldozatot szednek évente, de valahogy most ez se olyan felkapott mint a korona...)

1. A koronavírus NEM influenza!

2. Kezdettöl szó van arról, hoyg nem CSAK idösek halnak meg.

3. A fiatalok közül van, aki meghal, csak arányban kevesebb, mint idösebb.

4. A koronavírus igen agresszív fertözés, könnyen terjed és senki sem állíthatja, hogy rá nézve nem veszélyes.

Baromira nem biztos hogy egészségesek voltak. Az hogy van két jó lába, két keze, és nem hullik a haja, meg nem szívbeteg, az még közel se jelenti azt hogy 100%-ig egészséges.

A hajlamok sokszer nem fejeződnek ki addig, amíg nem találkozik a szervezet egy olyan betegséggel, amivel szemben alacsony az ellenálló készsége.

Bemásolom egy másik válaszomat, pontosan erről írtam ott is:

"A lényeg itt is a HAJLAM megléte.

A daganatos betegségekre is egyértelmű hogy az idősebb emberek hajlamosabbak.

Az immunrendszer kevésbé képes már kiszűrni a mindenkiben természetes módon keletkező rákos sejteket, így azok képesek felülkerekedni a kontrollon.

Ezen kívül a rák oka a mutációk felhalmozódása, ami értelemszerűen fiatal szervezetben jelentősen ritkább, mint egy 3X hosszabb ideje létező szervezet esetén.

De mint láthatjuk, előfordul.

Van hogy egy gén pont rosszkor rossz helyen van (vagy pont hogy nincs...).

A vírusos, vagy bármilyen egyéb betegségekkel szembeni rezisztencia is részben ezen múlik.

Lehet hogy van egy génhibája az illetőnek, és nem olyan tökéletesen működik a SHR-3-as ioncsatorna kötődésért felelős fehérje ami a tüdő alveólusaiban kap kitüntetett szerepet (nem létezik ilyen fehérje, a lényegre akartam csak rámutatni).

És lehet hogy pont egy ilyen ioncsatorna működést érintő mutáció befolyásolja nagyban azt, hogy kinél lesz szövetközi gyulladás, és halálos kimenetelű fuldoklás egy koronavírusos fertőzés, és kinél nem.

"hogyan tud legyűrni egy fiatal erős szervezetet is"

Ahogy fentebb (meg már lentebb is többen) kifejtették/tük, az egyéni hajlam, egyéni érzékenység nem egy kívülről látható dolog.

Senkin nem látszik, hogy a 25 000 génjéből mennyi milyen defekteket idézhet elő.

Nem mkinden mutáció látszik meg kívülről. Némelyik csak egy kicsinyke alulműködéssel jár. Vannak olyan mutációk is persze amik látványosan két féle fenotípust (jelleget) eredményeznek.

Ilyen pl a pajzsmirigyben termelődő növekedési hormonért felelős gének csoportja. Ha az sérül, akkor az látványos hiányt okoz a hormonok terén, az pedig látványos fenotípusos változást (törpenövés).

De valamikor csak egy skálán értelmezhető egy mutáns változat.

XYZ fehérje jobban, vagy kevésbé jobban kötődik, jobban, vagy kevésbé jobban termelődik, etc.

Nem "IGEN-NEM" helyzetet teremt, hanem "valamilyen-valamilyenebb" helyzetet.

Mégis hogyan tűnne fel hogy valaki hajlamos a tüdő belső hámját érintő gyulladásokra?

Agyonsterilizált világban élünk, egész egyszerűen nem szelektálódnak ki azok, akik 100 éve még 5 éves koruk körül elhaláloztak volna.

Borzalmas túlegyszerűsítés lenne minden fiatalt egységesen ellenállónak, és minden időst egységesen veszélyeztetettnek tekinteni.

Itt jön képbe a statisztika. Statisztikai alapon bizony nagyobb valószínűséggel hal meg bárki az idősek csoportjából, mint a fiatalokéból.

A valóban reális körülhatárolása a veszélyeztetetteknek az volna, ha tudnánk az összes tüdőt érintő veleszületett, örökletes hajlam genetikai hátterét.

Ez lenne egyébként a jövőbe kitűzött célja az orvostudománynak, a személyre szabott orvoslás.

Vannak ugyanis nagyon ritka génvariánsok, amik egyes eseteket megmagyarázhatatlanná tesznek.

Pl van egy A gén, ami termel egy B fehérjét, ami nélkülözhetetlen egy sejtfunkció ellátásához, vagy mondjuk egy gyógyszer hatóanyagának lebontásához.

Ha van egy olyan mutáns varánsa az A génnek (mut-A) akkor az egy eltérő B fehérjét fog kódolni (esetleg nem kódol semmit se).

Ha ez mondjuk csak minden 1 milliomodik emberben van jelen, akkor simán lehet hogy a halálát okozná az illetőnek egy olyan gyógyszer, ami 999 999 embernél semmilyen problémát nem okozott... És lehet nagyokat nézni, hogy akkor ez most egy veszélyes gyógyszer-e vagy sem...

Na ezért lenne jó mindenkinek a kezében tartania a saját géntérképét, és személyreszabott kezelést összeállítani önmaga számára, mert különben a személyek közötti különbségeket nem tudjuk figyelembe venni, és csak ilyen baltával faragott statisztikai alapon tudjuk megközelíteni a hajlamokat, veszélyeztetettség kérdését."

Ez nem csak influenza.

Hol éltél eddig? Lélegeztető gépre kell kötni azt, akinek a tüdejébe elterjed a kór, mert nem tud magától levegőt venni. Hol lenne ez influenza?

Azt azért erősen kétlem...

A spanyol nátha nem szedett ennyi áldozatot...

Meg kell különböztetni néhány dolgot:

-Aki elkapja, az nem biztos hogy produkál tünetet, azaz aszimptotikus hordozó lesz.

Fel se tűnik a statisztikákban, olyan mintha nem kapta volna el, mert nem fog jelentkezni sehol sem kivizsgálás céljából.

-Ha csak azokat számoljuk fertőzöttnek, akiknél jelentkeznek tünetek, és az ő közülük elhalálozókat számoljuk a betegség halálozási arányának, akkor durván felülmérjük a valós halálozáshoz képest.

-A vírus pedig nem egységesen terjed a világon.

Valahol sokkal kevésbé terjed (okok közt van a településszerkezet, népsűrűség, klíma, és hogy az emberek mennyire mobilisak).

Ha az egész Földön nagyon precízen megfertőztünk volna ténylegesen 100-ból 70 embert egyazon időpillanatban, akkor ja, valóban várhatnánk egy ilyen hullámszerű elhalálozást.

De ez természetesen nem így történik...

Én komoly pénzben fogadok veled, ha te tényleg tartani mered ezt a 160 millió halott/év álláspontodat, mert ez azt jelentené hogy az ebolánál, a SARS-nál, a MERS-nél, a pestisnél, és a maláriánál is durvább cuccról beszélünk.

(csak úgy viszonyításképpen: a malária (ami nem vírus, hanem sejtparazita) kb 500 millió emberben mutatható ki minden évben a Földön, és kb évi 1 millió halottal jár. Te a 160X-osáról beszélsz ennek...)