Ha egy őslakosnak begyullad a vakbele, akkor hogyan tudják megmenteni?

A prehisztorikus időkből maradtak leletek arról, hogy milyen gyógyító módszerekkel próbálkoztak az emberek. Sok őslakos törzs még mindig ezen a szinten tart. "Varázslattal", gyógynövényekkel próbálnak gyógyítani leginkább. Azonban voltak kezdetleges sebészi beavatkozásokra utaló nyomok is. Koponyát például lékeltek gyógyászati céllal, amit elvileg ritkán túl is élt a beteg. Fogat is biztosan tudtak húzni valahogyan. Törött csontokat is lehetett rögzíteni botokkal, bőrökkel és sárral. Illetve voltak olyan népek, akik sebeket is be tudtak zárni, méghozzá úgy, hogy hangyákkal összecsípették az érintett területet, majd letépték a fejüket.

Kisebb sebekre lehet, hogy használtak az antibakteriális hatású gyógynövények, de arra nem sok esély van, hogy egy perforált vakbél okozta peritonitist meg tudtak volna akadályozni. Még ha fel is vágták a beteget, érzéstelenítés, altatás, steril eszközök és antibiotikumok nélkül kevés az esély, hogy bárki is túlélte.

A most élő törzseknél is ez lehet a helyzet. Elég egy tüdőgyulladás, egy appendicitis, egy nehéz szülés, egy súlyosabb csonttörés vagy egy kemény járvány és halott is vagy.

A varázslót miért tartják szerinted?

Egyébként meg miért kéne tudniuk végrehajtani egy vakbélműtétet, ha még az sem tudják, hogy mi az?