Ti mit gondoltok a homeopátiáról? Világ legnagyobb árverése vagy és hatásos jó gyógyító eszköz?

> Az őskortól nem volt gyógyszer,mégis itt vagyunk!

Itt vagyunk persze. Az őskort is túléltük. Ja, csak a bronzkorban a születéskor várható életkor kevesebb, mint 30 év volt, ma meg a születéskor várható életkor, ma meg Európában 70, sőt sok országban 75 év felett van. Nyilván a bronzkorban is voltak nem kevesen, akik több évet megéltek, csak ugye az átlag úgy jön ki, hogy a bronzkorban jó, ha 10 gyerekből 3 megérte a felnőtté válást, addig ma 10 gyerekből 9 éri meg. Még kétszáz éve is simán belehalhattál egy járványba, egy torokgyulladásba, de még egy fogfájásba is. Cukorbeteg lettél? Hát akkor Isten nyugosztaljon… Ma meg a gyógyszergyártók jóvoltából Magyarországon százezrek életét menti meg az inzulin egyik napról a másikra. És nem, cukorbetegséget még nem gyógyított meg egyetlen gyógynövény, sem más alternatív gyógymód sem.

> A kutya is, macska is tudja melyik növènyt kell ràgnia ha fàj a hasa.

Aztán mégis egy kóbor kutya messze nem él annyi ideig, mint egy otthon tartott kutya.

Persze ezeknek csak az egyik aspektusa a gyógyászat, sok más egyéb oka is van ezeknek.

~ ~ ~

De megint összemostunk dolgokat. A gyógynövényekben valóban van hatóanyag, ami egy-egy adott betegség ellen valóban használhat. Nota bene a gyógyszerek egy jelentős részének a hatóanyagát gyógynövényekben találták és találják meg ma is, csak a tablettában már csak ez a hatóanyag van benne, sokkal koncentráltabb – és emiatt a hatékonyságot maximalizáló – formában, az esetleges semleges, vagy kimondottan káros anyagok nincsenek benne. Persze az emberei szervezet egy elég komplex rendszer, a koncentrált mennyiségek miatt nő a hatásfok, de emiatt más, járulékos hatások is felerősödnek, amik viszont nem annyira kívánatosak. Ezért vannak sokkal erősebb mellékhatásai egy tablettának, mint egy gyógynövénynek. A gyógynövény is hat, csak kisebb hatásfokkal, emiatt a mellékhatása is jelentéktelenebb. Ha nem súlyos betegségről van szó, akkor egy gyógynövény lehet alternatíva. Súlyosabb betegségnél meg lehet jó kiegészítő terápia. Ha kicsit kapar a torkod, akkor nem kell Algopyrinért nyúlni, a lándzsás útifű is jó választás. De magas lázzal járó tüszős mandulagyulladásra a lándzsás útifű már kevés lesz.

A gyógynövényekkel a helyükön kezelve semmi probléma nincs. Azok bár nem annyira koncentráltan, de tartalmaznak hatóanyagot. A homeopátia viszont más tészta, még véletlenül se vegyük egy kalap alá a gyógynövényekkel, ott a homeopátiás készítmény előállításának módszere garantálja, hogy még egy molekulányi hatóanyag se kerüljön végül a termékbe. Anyagi összetételben egy homeopátiás szer gyakorlatilag tiszta vizet jelent, meg persze a vivőanyagot. Ami tök jó, mert így semmiféle mellékhatása sincs. Persze, mert hatása sem. Persze a homeopátia nem is azt állítja, hogy a hatóanyag hat, hanem a víz emlékezete.

Nota bene, a kutya és a macska sem hígítgat semmit, lelegeli az adott növényt és kész.

Utolsó! Elgondolkodtál már azon, hogy a gyógyszerek miért, mitől keserűek? Ez minden gyógyszerre egyformán igaz. Még a C vitamin tablettának is van egy jellegzetes keserű íze, pedig neki csak savanyúnak kéne hogy legyen. A legtöbb gyógyszerben semmi hatóanyag nincsen. Azért keserű, hogy a beteg érezze hogy azt bevette a bajaira. Ezért is van minden orvosságnak mellékhatása is. Ha a mellékhatást észleli a beteg, akkor az agya megfeletkezik a fő tünetről, és lám meggyógyult a beteg.

A kérdésre válaszolva a legtökéletesebb orvosság a hit! Ha az orvosságokban hiszel, akkor nem fogsz meggyógyulni a homeopátiától, és ha ebben hiszel, akkor nem fogsz bevenni egyetlen tablettát sem.

A gyógyulás is egy fura fogalom. Mert az orvosok, a tudomány mindig egy betegségből indult ki, mindig egy betegségre kereste a gyógymódot. Soha sem az egészséget vette alapul. Ezért van az, hogy az orvosok soha nem gyógyítanak, csak is tüneteket kezelik. A legtöbb embernek, beleértve az orvosokat, fingja sincs hogy mi az az egészség. A mostani világban az egészséget a számok jelentik nekik, hogy mennyi a vérnyomás, vércukor, stb.

Az egészséges ember ezekkel nem foglalkozik!

> Elgondolkodtál már azon, hogy a gyógyszerek miért, mitől keserűek?

Pár éve igen. De nem csak elgondolkodtam rajta, hanem próbáltam utána nézni. Az elgondolkodás oka egy szembejövő reklám volt, gyerekeknek szánt vitamin, édes ízzel. Akkor jutott eszembe, hogy gyerekkorunkban volt pár olyan orvosság, aminek kimondottan kellemes, édeskés íze volt, és hogy miért nem lehet megoldani ezt más gyógyszereknél is.

A magyarázat összetett. Eleve az ízérzékelésünk meglehetősen komplex, pl. a szaglás is befolyásolja – náthásan megváltoznak az ételek ízei, ezt én is tapasztaltam –, mindenesetre a nyelv receptorai csak bizonyos kémiai tulajdonságokat érzékelnek, az, hogy édes, sós, savanyú, keserű, ezek inkább a mi csoportfogalmaink, aminek annyiból van objektív oka, mert az egy csoportba tartozó ízek hasonló biológiai reakciókat váltanak ki. Mindenesetre amíg az édes ízért három különböző receptor felelős – ezért tudjuk megkülönböztetni a kristálycukor édességét a szőlőcukorétól, vagy a mesterséges édesítőszerekétől –, addig a keserű ízhez több mint 40 különböző receptor tartozik.

De a keserű íz nem csak érzékelés, hanem tanulás kérdése is. Pont azért tartozik ennyiféle receptortípus a keserű ízhez, mert ez egy védelmi mechanizmus, a szokatlan, ismeretlen dolgokat általában valamilyen keserű ízzel kapcsoljuk össze. Pl. ha valaki életében nem ivott még bort, az elsőre leginkább keserűnek fogja tartani. Aki meg rendszeresen fogyaszt minőségi bort, annak a keserű íz minimális mértékűre csökken, egyre inkább az aromákat érzi ki, gyümölcsös, zöldséges, minerális ízvilágot, sőt egy-egy bor kimondottan émelyítően túl édesnek tűnik. A sörnél ugyanez a helyzet, elsőre megkóstolva egy borzasztóan keserű ital, aki meg rendszeresen fogyasztja, annak a keserű íz minimálissá válik, ott is inkább a komló, a maláta ízvilága bontakozik ki, illetve ott is vannak édes, karamell ízeket tartalmazó sörök. Hogy mi keserű? Az tanult érzékelés kérdése is.

Nyilván minden gyógyszer olyan mennyiségű hatóanyagot tartalmaz, amivel ritkán találkozunk, legtöbbször ezt keserűnek érezzük. Pszichésen is keserűbbnek érezzük azt, amit nem akarunk elfogyasztani.

Másik oldalról kimondottan szándékolt is a keserű íz, mert ha a gyógyszerek kellemesen édes ízűek lennének, akkor sokkal nagyobb a rászokás veszélye. Néhány gyógyszernek amúgy is van addiktív hatása, az édes íz csak rátenne egy lapáttal.

> Még a C vitamin tablettának is van egy jellegzetes keserű íze, pedig neki csak savanyúnak kéne hogy legyen.

Amúgy miért is? A legtöbb C-vitamin tablettának csak egy kis része a C-vitamin, a többi valamilyen vivőanyag, amire a legtöbb gyógyszernél azért van szükség, mert a hatóanyag önmagában nem állna össze tablettává, vagy annyira kevés a hatóanyag, hogy kezelhetetlen lenne a pontos adagolás és/vagy a mákszem méretű tabletta kezelése. Nota bene bár a C-vitamin valóban a savanyú és a kesernyés íz határán mozog, a legmagasabb C-vitamin tartalmú ételek nem feltétlenül savanyú ízűek. Oké, a citrusfélék savanyú ízűek, pl. a citrom is, de pl. több C-vitamin van ugyanannyi barackban, mint citromban, illetve a petrezselyem levélben négyszer, a csipkebogyóban kilencszer annyi C-vitamin van, mint a citromban.

> A legtöbb gyógyszerben semmi hatóanyag nincsen.

A gyógyszereket egyrészt kivizsgálják a konkurens cégek is, és ha valóban nem lenne meg az a hatóanyag, ami rá van írva, akkor elég sok keresztbeperelés lenne belőle. Másrészt független laborok, egészségügyi szervek is vizsgálják ezeket, akik közvetett módon sem érdekeltek a gyógyszergyárak bevételében.

Meg ha semmilyen hatóanyag nincs bennük, akkor hogy-hogy egészen más mértéke és hatása van az egyes gyógyszerek túladagolásának?

No meg mégis mi a fenére alapozod ezt a kijelentést?

> Azért keserű, hogy a beteg érezze hogy azt bevette a bajaira.

Ez viszont részben – ha nem is teljesen így –, de igaz. A placebo hatás is hatás. A gyógyszereknél nem csak a hatóanyag hatásosságát, de ezt a hatást is igyekeznek maximalizálni.

De ez a placebo kérdéskör is meglehetősen komplex. Pl. eléggé más mértékű a placebo hatás a szubjektív módon megítélhető tüneti kezeléseknél – pl. fájdalomcsillapító –, és egészen más az objektíven mérhető tünetek esetén – pl. vérnyomás, vagy vércukorszint –, és ez utóbbi esetben kisebb a hatás. Tehát a placebo hatás nem feltétlenül okoz gyógyulást, lehet, hogy csak a beteg szubjektív tünetérzékelésére hat ki, de amúgy ugyanannyira beteg marad.

> A kérdésre válaszolva a legtökéletesebb orvosság a hit!

Igen, ez is benne van a pakliban, ez is a placebo hatás része. (Ide értve egyébként a gyógyszer hatásosságában való hitet és teljesen más természetű, pl. vallásos hitet a gyógyulásban.) De a statisztikák szerint messze nem a legtökéletesebb és még csak nem is a legfontosabb faktor.

> A gyógyulás is egy fura fogalom. Mert az orvosok, a tudomány mindig egy betegségből indult ki, mindig egy betegségre kereste a gyógymódot. Soha sem az egészséget vette alapul.

Hát régebben, vagy bizonyos területeken – jobb híján – ez még néha jogos kritika, de ez megint egy közkeletű tévedés. A mai nyugati orvoslás is eléggé átfogó szemléletű. Ha magas a vérnyomásod, az orvos is előbb életmódváltozást fog javasolni – szokj le a dohányzásról, ne igyál alkoholt, mozogj többet –, másodszor is a komplett egészségi állapotodat méri fel, hogy nincs-e valami más betegség a háttérben, és csak harmadsorban fog felírni egy vérnyomáscsökkentőt. Vagy pl. a malária ellen is leginkább a megelőzésre, mintsem a kezelésre fekteti a hangsúlyt az orvoslás, pl. olyan egyszerű dolgokkal, mint a szúnyogháló.

~ ~ ~

De ez megint mind-mind félig is alig kapcsolódik ahhoz a kérdéshez, hogy a homeopátia, mint gyógymód, hatásos-e. Még ha arra a következtetésre is jutnánk, hogy a nyugati orvoslás egy szemfényvesztést, az sem jelentené azt, hogy a homeopátia sem az. Hogy a homeopátia hatásos-e, azt önmagában kell megítélni. Meg is tették, és az jött ki, hogy nem, nem hatásos.

85%-os: Annyira szép válaszaid vannak. Végtelenül sajnálom, hogy csak az értékeli, aki egyébként is tisztában van a dolgokkal. Akiknek szól, azokat úgy sem tudod meggyőzni logikus érveléssel.

(Lsd. utolsó válaszoló: A gyerekének használt, tehát nem placebo. WTF?)

#24: > Rendszeresen csillapitotta a pár hónapos fiam hasfajasat,

Ééés… Nem derül ki, hogy mivel. :-) De úgy értelmezem, hogy homeopátiás szerekkel.

~ ~ ~

Két dolog van, amit ki kellene szűrni. Az egyik vicc formájában: A tudósok bolhákat vizsgáltak. Azt mondták a bolhának, hogy ugorj, a bolha ugrott is. Eltávolították az egyik lábát, a bolha vezényszóra továbbra is ugrott. Mikor a bolha utolsó lábát is eltávolították a bolha vezényszóra nem ugrott. A tudósok megállapították, hogy a bolhák a lábukkal hallanak.

Amit nem szabad összekeverni, az a helyes ok-okozati összefüggés és az egyidejűség. Nyilván a hasfájás magától is csillapodik, te meg gondolom nem vezettél pontos statisztikát, hogy mondjuk mennyi idő telik el a gyerek ölbe vevése és a sírásának elmúlása között:

a) ha nem adsz neki semmit,

b) ha homeopátiás terméket adsz neki, gondolom, némi vízzel,

c) ha csak egyszerűen ugyanennyi vizet itatsz meg vele.

Lásd az anekdotikus érvelést, mint érvelési hibát…

~ ~ ~

A másik dolgot, amit figyelembe kell venni, azt is egy történettel tudom illusztrálni.

Egy nő felkeresett ismertsége révén kutatókat, mert azt találta, hogy azok a növényei, akik iránt szeretet próbál érezni, azok jól láthatóan gyorsabban és erősebbre növekednek, mint amelyik növényekkel próbál semleges maradni. A kutatók elsőre elvégeztek a laboratóriumban egy tudományos módszertannak nem megfelelő kísérletet, elültettek pár cserépben magokat, a nő öntözgette, nevelgette, és tényleg statisztikailag szignifikáns módon a szeretett növények nagyobbak és erősebbek voltak. Aztán végeztek egy kettős vak kísérletet, megpróbálva kiszűrni minden zavaró tényezőt:

- A szeretett és nem szeretett növények helyét minden nap megcserélték, hogy kiszűrjék az eltérő környezet okozta hatásokat (pl. hogy az egyik növényt esetleg több fény éri).

- A növények betűkkel voltak megjelölve, a nő tudta, melyik betűk jelzik a szeretett, melyik betűk a nem szeretett növényeket.

- A növényeket pontosan kimért vízmennyiséggel öntözték, azonos időpontokban, de akik az öntözést végezték, azok nem tudták, melyik a szeretett, és melyik a nem szeretett növény.

- Aki megállapította, hogy melyik növény mennyire nőtt nagyra, erősre, az sem tudta, melyik a szeretett és a nem szeretett növény.

- A nő bármennyi időt tölthetett a növényekkel, bármilyen közel kerülhetett hozzájuk, beszélhetett, énekelhetett a növényeknek, de nem érhetett hozzá egyikhez sem.

Az eredmény: A szeretett és a nem szeretett növények fejlettsége, nagysága, erőssége között nem mutatkozott szignifikáns eltérés.

Mi a tanulság?

1. Az első kísérletből objektíven megállapítható tanulság, hogy szeressük a növényeket, mert akkor azok nagyobbak, erősebbek lesznek.

2. A második kísérletből objektíven megállapítható, hogy valójában nem közvetlenül a szeret miatt.

A nő csalt. Csalt, csak nem tudott róla, hogy csalt. Erre számtalan módja volt. Pl. lehet, hogy otthon és a laborban eleve a jobb helyen lévő növényeket választotta szeretett növénynek, vagy pont fordítva, a szeretettnek kiválasztott növényt helyezte tudat alatt jobb, kedvezőbb helyre. Az öntözésnél is csalhatott. Lehet, hogy nem tudatosan, de a szeretett növény esetén jobban odafigyelt, hogy pontosan mennyi vizet kapjon a növény, a nem szeretett növénynél meg lehet, hogy tudat alatt hajlamosabb volt túl kevés, vagy túl sok vizet adni a növényeknek. Nem a szeretettől önmagától nőttek tehát nagyra a növényei, hanem a szeretetéből tudat alatt származó tettei okán.

Az esetedben sem feltétlenül a gyermekedben lépett fel a placebo hatás. Lehet, hogy neked vált sokkal nyugodtabbá, megnyugtatóbbá a hangod, miután abban a tudatban voltál, hogy tettél valamit a probléma ellen. Talán egy kicsit türelmesebb voltál, mert tudtad, hogy a hasfájás hamarosan elmúlik. Ezek mind-mind olyan érzelmi reakciók tőled, amit a gyermeked is érzékelhetett, attól függetlenül, hogy fogalma sem volt sem gyógyszerről, sem placebo hatásról.

~ ~ ~

Van még egy hatás egyébként, az pedig az emlékezet hatása, a megerősítési torzítás. De ezt most már nincs kedvem bővebben kifejteni.

Mindenesetre pont azért kellenek objektív vizsgálatok, azért vannak meg ezeknek a tudományos módszertanai, hogy pont az ilyen hatásokat kiküszöböljék, hogy valóban objektív, befolyástól mentes kép alakuljon ki a vizsgált jelenségről, jelen esetben a vizsgált gyógymód hatásosságáról.

Még kölyök koromban utaztam egy vonaton. Két idős ember közé ültem le. A nagy hasú bácsi épp panaszkodott a néninek, hogy neki milyen magas a vérnyomása. Erre a néni elkezdte mesélni, hogy fiatalabb korában neki is az egekben volt a vérnyomása.Egy pap, mikor gyónni volt, javasolta neki, hogy reggelente rágicsáljon egy csipet kákicsot. Igen, a gyermekláncfű levelének a szárát.

Falusi gyerek révén tudtam, hogy az milyen ocsmányul keserű, ezt meg is jegyeztem a néninek. De Ő azt mondta, majd ha magas lesz a vérnyomásod, akkor nem számít mennyire keserű!

Azt nem tudom, hogy a néninek valóban a kákicstól állt e be a vérnyomása, de az biztos hogy mélyen hitt benne, mert azt a plébános mondta neki.

Isten bocsássa meg meglátásomat, de aki istenhez imádkozik az sóhajt egy nagyot! Mire imáját befejezi megtörténik az isteni csoda! A mély levegővétellel kicsivel több oxigén jut az agyba, amivel könnyebben teszi túl magát a nehézségein. Mert ezt Ő nem tudja, még jobban megerősödik istenbe vetett hite.

Nem tudni előre, hogy a szervezet oxigéngazdálkodását mi vezérli helyes irányba, mert erre még nincsen szakosodott elme. A víz, a zöld növényeink, a kávé és a só, ezek mind hatással vannak sejtjeink oxigénellátására. A tartósítószerek lerontják ezeknek a hatásait.