Meglehet-e teljesen gyógyulni a pánikbetegségből virág esszenciákkal vagy különféle gyógymódokkal?

Szia!

Elmesélem a történetemet, ha nem zavar.

Én is pánikbeteg vagyok sajnos, fűszerezve egy kis depresszióval.

Utólag derült ki nálam, de rájöttem, hogy világosba emberek közé, nagy szabad terekre nem merek kimenni, főleg egyedül nem.

De két három ember jobban zavar, mint a nagy tömeg, mert tömegben legalább nem vagyok olyan feltűnő. (agorafóbia)

Ha tetszem valakinek akkoris elkezdek szédülni, és úgy érzem hogy úgy megyek, mintha csámpás lennék. Megroggyant térdek, lever a víz, fáradékonyabb leszek. Ettől lehet az hogy a buszon és kocsiba is hányok.

Ez psychés lehet a sofőrök szerint is.

Homeopátiás szerek meg hányinger csillapító sem mulasztja el.

Itthon középső kis zsobában szoktam aludni egyedül.

Egy két éve hosszú időn keresztül voltak látomásaim, hallucinációim, pedig nem drogozok és bolond sem vagyok. Azok nem álmok voltak, és persze nem mondom h szellemek.

Láttam a szemhéjamon keresztül dolgokat, mintha nyitva lett volna a szemem, sőt idegen helyen láttam tárgyakat, amik a szobámban szoktak lenni régen.

Te nem tapasztaltál ilyet?

Ilyenkor mindig fázom, ha ezek nem lennének akkor nem is hinném el hogy létezik ilyen.

Lehet ez is a betegség egy formája.

Volt olyan, h érezem, mnitha valaki megérintene, áradt belőle a melegség, nem mertem megfordunli, sokszor leőfodrult ez már, de csak ha egyedül vagyok és a szobámban, lépteket hallok magam mellől, pedig nincs ott senki, volt hogy rázkódott a testem, úgy megijedtem, hogy se beszélni nem tudtam, se megmozdulni.

Egyszer ovlt olyan h arra ébredtem fel, hogy ég a villany, tárva az ablak éjjel, pedig be volt csukba lefekvéskor.... mnidneki aludt, mirek inyitottam a szemem én már rég az ágymaon ültem, visszafeküdtem, reggelre ki volt ficamodva al ábam. Lehet lavajáró vagyok? Anyu és barátom mnodták, hogy csikorgatom éjjelente a fogaimat, meg bezsélek álmomba idegen nyelveken, mait maugy nem értek, és hogy énekelgetni meg sírni is szoktam, vagy nevetgélni.

volt hogy maitá lmodtam, ébredés után is láttam magam leőtt és éreztem is.

egyszer ovlt olyan h anyu meleltt laudtam és álmomban menekültem, elkezdtem futni a valosagban is, arra ébredtem h állok az ágyon és anya fogja a bokámat, ha nem ébred fel s fogja meg al ábam akkor kiesek az ágytámlán :(

Tesóm eksüvőjén én voltam a tanu, sajna mikor kimentem az asztalhoz aláírni a könyvet, akkor elkezdtem remegni, és furán mentem, nagyon égő volt, és a végén sírtam is.

Néha mikor gyárban melózom akkoris elkap, leesik a vérnyomásom, a cukrom is.

Vagy más bajom van, amitől szédülök, és csak az idegességtől hiszik azt h pánikbeteg vagyok, vagy pedig tényleg az vagyok és ettől vannak a tünetek. Amúgyis rosszúl látok az egyik szememmel, rossz az egyensúlyérzékem és nem tudok biciklizni, túl kevés lett ettől az önbizalmam, és kezdem azt hinni hogy ettől vannak fizikai tüneteim is. Pl elmaradt vérzések, egyáltalán nem nőies testalkat, gondolom a stressz a hormonokra is rossz hatással van.

19 évesen jutottam el a psychiátriára, de 14 éves korom előtt már rosszúl voltam, sajna csak én vettem észre magamon, később anyukám is. Két hónapot feküdtem kórházban, gyógyszert is szedtem. Leggyengébb nyugtatót, csak 25 miligrammosakat és feleket, de annyira eltompította az agyamat, hogy mégjobban kijöttek a tüneteim. Az volt a zárójelentésemre írva körülfogalmazva, hogy primitiv vagyok. Nem értem hogy nevezhettek primitívnek, lefogadom nem tudják mit jelent ez a szó.

Emiatt nem tudtam folytatni a sulit, nem is vágytam emberek közé, a pasizásról is azért mondtam le, mert féltem és nem akartam beégni.

Kiskoromban párszor elájultam, akkor sem bírtam már az utazást,, de akkor még nem éreztem magam depressziósnak.

Sosem iskerült meggyógyulnom, nehéz helyzetben újra előjönnek a tünetek, de mikor jó környezetben vagyok javulást érzek, igaz nem tartós, de vannak jó időszakaim.

Mást nem lehet tenni, csak akaraterőre van szükség. Magunktól tudunk csak meggyógyulni, ha egyáltalán lehetséges ez.

Aki depis, az nem folyton sír, én pl volt hogy ok nélkül nevettem, röhögtem, az is a depi jele. Attól hogy éppen jól érzem magam még nem gyógyultam ki belőle. Sőt kínunkban is lehet nevetni.

Nevetés után sírtam, sírás után nevettem, hirtelen csak rámjött, tudtam h ez nem normális, de nem tudtam kontrolálni.

Az éneklés, az írás, egy jó beszélgetés, egy háziállat sokat segíthet.

Megértő barátokra, szerelemre és erőt adó családra van szükség, nélkülük nem lehet végigcsinálni. Talán ha nem lenne apám és a barátom, akkor egyedül ki se mernék menni az utcára és jobban visszaesnék.

Gyankran úgy érzem mintha követnének.

Látják rajtam h kiszolgáltatott vagyok és vonzom is a fura alakokat.

Aki nem élt meg ilyemsit fogalma isncs róla milyen rossz érzés.

Az unokatesóm is ebben szenved.

Nagyon nagy a hangulatingadozás, hirtelen elmegy az életkedv, semminek sem látunk már értelmét stb.

Előttem válaszolónak!

Ez amit leírtál szerintem abszolút nem pánikbetegség.Én is az vagyok,tudom.Egy pánikbetegnek nincsenek hallucinációi meg ehhez hasonló súlyos pszihiátriai tünetei.Szerintem sürgősen keress fel szakembert,mielőtt súlyosbodik az állapotod!Sokkal inkább hasonlítanak a tüneteid a skizofréniához.Amivel,tudjuk,hogy nem szabad játszani.Biztos,hogy van egy nagy fokú szociális fóbiád is,meg még ki tudja mi,de ez biztos,hogy nem kifejezetten pánikbetegség!!

A kérdezőnek:

Amit kérdezel az alternatív gyógymódokról,ha hiszel benne,talán segíthet.De hosszútávon nem hiszem.Tudom,mert én mindent próbáltam.Csakis te magad győzheted le ezt a betegséget,azzal,hogy amikor rohamod van azonnal foglald le magad valamivel,amivel elvonod a figyelmed a rohamról.Nagyon nehéz...tudom,de meg kell próbálni.A következő rohamokat is pontosan saját magunk okozzuk a gondolatainkkal és a félelmünkkel a következő rohamtól.Próbáld ki,ahogy rágondolsz,már rosszul is leszel.Csakis saját magunk kontrollálhatjuk ezt a betegséget.Segíthet a kognitív viselkedésterápia.

Ha más már nincs és nem javulsz,akkor irány a pszihiáter,aki antidepresszánst ír fel,amitől nagyon nehéz megszabadulni.2 héttel a szedésétől kezdve egyáltalán nem lesznek rohamaid,de mellette olyan leszel mint akit fejbevágtak,állandóan aludnál,és nem mellékesen képtelen leszel az orgazmusra!Ez mindenkinél így van,aki ilyet szed.Nekem majdnem ráment a házasságom,amikor abbahagytam a szedését.

Én megtaláltam rá a szert,amitől mondhatom,hogy tünetmentes vagyok a neve:NEUROPTIM.Gyógyszertárban is kapható,vagy gyógynövényboltban.Fél éve szedem azóta nincsen rohamom.Pont a múlthéten próbáltam ki,hogy nem szedtem 3 napig,a 3.napon már éreztem,hogy jön egy kissebb fokú roham.Nem tudom,hogy véglegesen hogyan lehet ettől megszabadulni,de szerintem csak önkontrollal.

Ami nagyon nehéz.

A szerről itt olvashatsz:

www.neuroptim.hu

csak természetes anyagot tartalmaz,de tényleg hat,én -e nélkül már megbolondultam volna.

Remélem,hogy segíthettem!

Sztem a legjobb, ha kognitív viselkedésterápiára adod a fejedet. A Klinikáknál, ha jól emlékszem a szemészeti klinika épületében, van a kognitív viselkedésterápiás intézet. Jó tudni, hogy a pánikbetegség az egyik legjobb gyógyulási aránnyal rendelkező pszichiátriai betegség. Általában az alternatív gyógymódoknak, személyközpontú, pszichoanalitikus stb. terápiáknak kevés hatása van a betegségre ugyanakkor a kognitív viselkedésterápia a legtöbb esetben hatékonynak bizonyul. Kereshetsz és én is tudok ajánlani magán-terapeutát is, de mindeképpen olyat keress, aki valamelyest kognitív elemekkel dolgozik (ez persze az előzővel ellentétben nem ingyenes, bár esetenként az adódból leírhatod a költségeket).

Sztem kerüld az alternatív gyógymódokat, mert tudományos statisztikai alapon nem segítenek (, ami persze nem jelenti azt, hogy a te esetedben ne lehetne így). Csak az információ hitelesége szempontjából mondom, hogy szakember vagyok, bár nem ez a szakterületem.

(Az előttem szólóhoz: Kérlek ne diagnosztizáljunk és ne is sugalljunk másoknak olyan betegségeket mint schizophrenia, mert ez önbeteljesítő jóslatként működhet, másrészt pedig esetünkben nem valószínű diagnózis, tekintettel arra, hogy schizophrenia esetében ritka, vagy nincs vizuális hallucináció)

(Az 2-vel előttihez: a primitív jjelzőt a diagnózisban nem rád, hanem valamely működésmódodra adhatták: pl. primitív védekezés, ha az ember nem tanulta meg a komplex énvédelmi mechanizmusokat. Ugyanakkor ez semmiképpen sem egy a személyedet illető jelző.)