Honnan merítsek még reményt?
Ne drámázz: nem egy szerencsétlenség az egész életed, hanem 18 éves vagy és érettségire készülsz. Csakúgy, mint minden évben kb 80 ezer diák.
A táncpróbáknak hamarosan vége, az ugrott. A nyelvvizsga nem nagy cucc, és azt is hamarosan letudod. Edzeni, fogyni ne most akarjál, mert arra most nincs időd. (Bár heti egy kondi a táncpróbák kiesésével belefér.)Matektanárhoz minek jársz, az nem kell a felvételihez. Egy középszintűt már csak le tudsz tenni önerőből is. Ha a kémia a különtanár ellenére nem megy, akkor át kéne gondolni, hogy biztos az orvosi való-e neked. A tanáraid véleményét is meg kéne kérdezni. Orvos akarsz lenni vagy esetleg csak a szüleid hajszolnak bele?
De ha már a gimis tananyagot éjszakáig tanulod, különórákra jársz és még így se jók a jegyeid, ráadásul ennyire nehezen viseled a stresszt meg az idohianyt, akkor mit vársz az orvosi egyetemtől, meg úgy egyáltalán az orvosi pályától?
Szép dolog az almainkert küzdeni, csak a nagy küzdésben elmegy melletted az élet. 11 évesen mindenki ilyen nagy hivatásokat almodik meg magának, de aztán ezek helyét átveszik a reális célok, amennyiben az szükségesnek látszik.
Van-e tanárod, szülőd, vagy bárki más értelmes felnőtt, akivel tudsz erről beszélgetni?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!