Ebből tényleg nagy baj lehet? :O

22:48 egyetértek

ha egy jó szerető dolgoztat éjjel úgy elfáradsz végigalszod az éjszakát. Ha meg az a baj hogy dagadt vagy vagy ronda, akkor marad az éjszakázás

Az inszomnia – álmatlanság talán a leggyakoribb alvásprobléma. A hátterében szereplő okokat általában öt csoportra bonthatjuk: Fizikai okok: különböző orvosi problémák vezethetnek például álmatlansághoz (hormonális problémák, idegrendszeri betegségek, asztma, allergia, vérkeringési problémák, erős fájdalmak stb.)

Élettani okok: Az egyik leggyakoribb, álmatlansághoz vezető élettani jelenség az öregedés folyamata. Az időskori alvászavarok jól ismertek és hátterükben egyrészről biológiai tényezők (pl. a melatoninszint csökkenés a tobozmirigyben való kóros kalciumlerakódás következtében, a napi bioritmus ezzel kapcsolatos felborulása), valamint például a jelentősen csökkent nappali fizikai aktivitás állnak. Az idősek alvásszerkezete jelentősen megváltozik, feltöredezik, kevéssé pihentető, mint fiatalabb korban, ezzel kapcsolatos a napközben jelentkező álmosság, elszenderedés. Jellemző a korai ébredés, az elalvási nehézségek és az átalvási problémák különböző arányú keveredése. Élettani okok közé tartoznak még az alvás-ébrenlét ciklus különböző zavarai, a nem megfelelő alváshigiénia: rossz szokások, kényelmetlen fekhely, túl magas hőmérséklet a hálószobában stb.

Pszichés okok: Különböző életesemények, ezzel kapcsolatos, vagy egyébként jelentkező rossz gondolatok, aggodalmak, emlékek, amelyek szorongást váltanak ki, vagy éppenséggel túlságosan „feldobott", izgatott állapot, tervek, fantáziák, amelyek „pozitív" stressz reakciót keltve, szintén kiválthatnak álmatlanságot.

Pszichiátriai okok: A pszichiátriai betegségek legnagyobb része alvászavarral jár együtt. A leggyakoribb a depresszióhoz, vagy szorongásos betegségekhez társuló alvászavar, de ugyanígy a szkizofréniához, a mániás-depresszióhoz is szinte minden esetben csatlakozik az alvás valamilyen irányú nehezítettsége.

Gyógyszerekkel/drogokkal kapcsolatos okok: Rengeteg gyógyszer és drog, valamint egyéb, élvezeti szer jelentősen befolyásolja az alvásszabályozást és –működést. Kiemelném az altatókat és nyugtatókat, amelyek átmeneti javulást okoznak, de hosszútávon az alvás szerkezetét felborítják és fokozzák az alvászavart. Függőség esetén megvonásuk kifejezett alvászavarral jár. A teljesség igénye nélkül még megemlíteném: a koffein, a teofillin, az efedrin tartalmú készítmények, az alkohol, a kokain, az amfetamin és származékaik, különböző szívgyógyszerek (pl: beta-blokkolók) alvással kapcsolatos negatív hatását.

A fent említett okok szinte mindig átmeneti, helyzeti inszomniát okoznak. Ez egyrészről azt jelenti, hogy a kiváltó okot kezelve, illetve megszüntetve az alvászavar is rendeződik, másrészről nagyon fontos ez esetekben, hogy a hosszútávú alvászavar ördögi kör megjelenése révén alakul ki: A fenti okok miatt nehezített alvást frusztráció, az elalvással kapcsolatos aggodalmak, az egyre jobban erőltetett alváspróbálkozások kísérik, jelentős stresszt és szorongást kiváltva, tovább rontva az alvást. Maga az alvászavar, az alváskimaradás önmagában semmilyen egészségkárosító hatással nem járnának, de a fenti folyamatot kísérő szorongás és stressz komoly egészségkárosító hatású.

A cirkadián ritmus – alvás-ébrenlét ritmus zavara közé tartozik a „jet-leg" jelenség, amely időzónák átrepülésével kapcsolatban alakul ki. A szervezetnek alkalmazkodnia kell, a belső biológiai óra átállításával az új időzónához. Az éjszakai műszakban dolgozók, valamint a gyakori váltott műszakban dolgozók alvása is felborulhat, így a szokásos alvásidőben álmatlanság, a szokásos ébrenléti időben kínzó álmosság gyötörheti hosszútávon őket. Ennek komoly gyakorlati jelentősége a munkavégzés közben, elkövetett hibákban rejlik, mind az egészségügyben, mind a közlekedésben, mind az iparban igen komoly következményekkel járva. Mind a három felsorolt területen általános az éjszakai, illetve a váltott műszak. A váltott műszakban, de még az állandó éjszakai műszakban dolgozóknak sem áll át teljes mértékben a belső napi ritmusuk és alvásszabályozásuk. Nappali alvásuk meglehetősen felületes és szaggatott, nem kielégítően pihentető.

a felettem író tökéletesen összefoglalta. még annyit tennék hozzá, hogy az általad leírt helyzet egészen biztos, hogy kóros, azonban egy jó szakember több, mint valószínű, hogy eredményesen fogja tudni kezelni.

az alvás - bár sokan nem tudják - ugyanúgy létszükséglet, mint az evés, ivás, légzés, stb.

és ahogy a többi szükséglet megvonása, vagy drasztikus csökkenése komoly problémákhoz vezet, így az alvásmegvonással is ez a helyzet.

érdekesség: nem csak a konkrét alvás állapota okozza a problémát, hanem az is, hogy ilyenkor az agyad nem tud álmodni - tehát kimaradnak az álmaid is. az álmok pedig szintén létszükségletek, az ember minden alvás alkalmával rengeteget álmodik, az már részletkérdés, hogy sokan egyálatlán nem emlékeznek rá. ez így van jól. aki emlékszik, az meg emlékszik - bár az sem mindenre.

valóban kísérletek bizonyították ezt be egyébként, embereket nem hagytak álmodni - géppen figyelték, hogy mikor indul be az alvás közben a REM mozgás a szemben, ami az álmodást jelzi, és rögtön felébresztették őket - és ezek a kísérleti alanyok viszonylag rövid idő alatt teljesne megbomlottak agyilag, abba is kellett hagyni a kisérletet, mert már veszélyessé vált.

Én sem alszok sokat, de azért ez bődületesen kevés. Szerintem mindenképpen menj el orvoshoz, mert ebből ha nem is így fiatalon de később lehetnek, memóriazavaraid, koncentrációzavaraid vagy egyéb komolyabb szervi betegség.

Én 20/F vagyok hétköznap 6-6,5 órát alszok, vagy van hogy csak ötöt, de szombat és vasárnap azért 8-10 óra alvással helyre rakom magamat rendszeresen.