Minden depressziós sír, de nem mindenki depressziós aki sír?

Nem feltétlen, mert írhat olyan ember is aki nem depressziós, de olyan is aki depressziós, ismerek egy pár ilyet. De tudok egy olyan depressziós emberről aki egyáltalán nem sírt és az volt vele a gond hogy ezeket visszafojtotta, és egyszer amikor nagyon rájött a sírás roham, félórán át csak sírt, már levegőt alig kapott kis helyes lány volt nem látszott rajta hogy depressziós, de amikor beszéltem vele mindig panaszkodott hogy így rossz neki meg úgy rossz.

A pszichiáterek nem tudtak rajta segíteni én meg végig hallgattam kérdezősködtem tőle, mert valahogy éreztem,. nem tudtam de éreztem hogy azzal talán könnyebb lenne neki. Mert ő mondta el hogy soha nem sírt még a gondjai miatt én meg addig faggattam őt a dolgokkal nem volt szándékom de köztudott hogy ha valaki végre kitudja engedni azzal a gőzt ha valaki komolyan végig hallgatja nem úgy mint egy szakdoki aki meghallgatja bólogat és teljesen mást mond, a csaj kiadta a bánatát utána hatalmas sírás roham jött rá, aztán vigasztaltam őt félórán keresztül és utána látszódott rajta hogy megkönnyebbült és sokkal jobban érezte magát és pozitívan kezdte el látni a dolgokat, nem azonnal de ahogy teltek a napok, hetek olyan szinten változott, most meg életvidám, tervekkel teli, energiával dús kis csaj lett belőle, igaz még nincs párkapcsolata, de letojja majd esz neki ez a hozzá állása, nekem meg van párom én azért nem jövök össze vele meg nekem így nem jön be, csak barátilag. Bár nagyon szép lány ez nem kétséges, de nem ő az esetem, ennyi.

Szóval még ez is lehet de lehet olyan akinél a sírás sem segít és egyáltalán nem is fog sírni csak látszik rajta hogy befordult és egyik napról a másikra él.