Apám tavaly nyugdíjbas lett, ezredes volt katonaságnál (budapesten él). Látom rajta hogy egy év után már alig tud mit kezdeni magával, unatkozik, romlik az önértékelése, szenved. Sportol, házimunkát elvégzi, de ez kevés. Valami ötlet h mit csináljon?

amit leírsz, valóban egy halálos folyamat - így szoktak az öregek "kifogyni" a világból. Ezen nem segít hobby vagy más olyan tevékenység, ami nem mutat túl önmagán. Ilyenkor lehet megérezni, hogy mennyire abszurd a materialista világnézet: végül is nem mindegy, hogy 20 évvel vagyok több ideig halott?

Azt hisszük, fontos az életben valamiVÉ válni valamit elérni: hírnév, vagyon, rang. Azután egy szép napon ráébredünk: mindent itt kell hagyni. Üres kézzel jövünk a világba, logikus tehát, üres kézzel hagyjuk is el.

Az egyetlen ami ebből kiút:

ha megtalálja azt, ahol érzi fontos másnak, amit mondd, amit tesz, segítő a másik embernek.

És ha ezt szeretettel teszi, akkor érzi, hogy ez túl mutat azon a ~80 éves intervallumon, amit ténylegesen itt töltünk a Földön- és mint egy továbbadott láng, tovább ég, melegít, világít. Ezért mondta a nagy Tanító: Ne várjátok, hogy eljöjjön Isten országa - mert az köztetek van.

Ez a szeretetláng.

"Mert Isten országa bennetek van, és körülöttetek. Nem kőből és fából épült házakban. Emeld fel a követ, és én ott leszek, hasítsd szét a fát, és megtalálsz engem." (Tamás evangéliuma)

Hogy ezt megtalálják az emberek, ahhoz segítsen bennünket az Isten.

-aa-

Miért akarod te megmenteni az apádat és értelmet adni az ő életének? Ezt neki kell megtennie és megtalálnia.

Ha nem akar élni, akkor meg fog halni. Apósom a nyugdíjazása után ezt tette. Nem akart élni, folyton sajnálta magát, és idővel sikeresen halálra is itta magát.

Ha viszobt élni aksr apukád, akkor idővel meg fogja találni azt, ami új lehetőséget ad neki és második tavaszt adhat neki. De az az ő dolga, nem a tied! Te a magad életével törődj, az a te dolgod! :)