Kiskoromtól visszahúzódó, csendes voltam, mára sem változott a helyzet sőt?

Én is ilyen voltam meg vagyok is, de én tudom kezelni ezt a helyzetet. Nos amikor középsuliba mentem akkor ugye nem ismertem ott senkit mert teljesen 0-ról kezdtem akkor, az első napon úgy mentem oda hogy a kutyát nem ismertem aztán másnap már jött az ismerkedés, kezdett kialakulni egy barátság aztán csak növekedett ez végül novemberre már kialakult egy jó kis csapat ami érettségiig kitartott.

Most amikor munkába mentem nem is olyan rég akkor egy olyan csaj mellé dobtak aki szintén akkor kezdett mint én, plusz egy régebbi dolgozó meg egy tanuló is volt ott, mi is úgy kezdtük hogy bemutatkozás aztán mindenki csinálta a maga dolgát aztán elindult a beszélgetés, mindannyian nyitottak voltunk, most meg már egy remek barátság van köztünk tényleg nagyon jól kijövünk és már a többi kollégával akikkel nem együtt dolgozok azokkal is kijövök elég jól meg a többi tanulóval is. És ezt annak köszönhetem hogy nyitott vagyok ezekre ha kérdeztek válaszoltam meg én is mondtam valamit, aztán megtaláltuk a közös hangot és elkezdtünk már hülyéskedni is:)

Figyelj ha elfogadsz tőlem egy tanácsot vedd lazára a dolgot odamész mosolyogj ne húzódj el tőlük menjél közéjük kapcsolódj be a dolgokba nem harapják le a fejed sőt örülni is fognak neki hogy közéjük akarsz majd tartozni hidd el ez így jó lesz.