Hogy bírjam ki, ezt a helyzetet?

Van egy gyerek, akinél nincs idegesítőbb a világon és ezt mások nem veszik észre. Engem nagyon idegesít. Egyszerűen az a gondom, hogy szeret kibeszélni, lenézni embereket...persze a hátuk mögött. Nagyon beképzelt és mindig mindent tudni akar...mindenbe beleszól mikor nincs is köze hozzá, mindig ott akar lenni és mindenről mindent tudni mérlegelni és dönteni akar más helyett. Csak hogy neki legyen jó. Hazudozik. Nagyon utálom mikor hazudik, persze Én mindig helyeselek meg minden, de tudom, hogy vetít mindenkinek és túloz. Olyan mint egy vetítőgép.(rosszabb) Szóval, úgy nézz ki egy darabig el kell viselnem Őt, mert nem elég, hogy 8.-ig volt az oszt.társam, de még a másik suliba is az. Nyáron ugyan ott dolgozik, ahol én...nyári gyaksin ugyan ott lesz, ahol én. Beleuntam ebbe. (...ott fog dolgozni ahol én? Vagy mellettem temetik el?) Nemtalált magától munkát, kiderítette hol leszek és mikor még nem volt biztos, ott okoskodott, hogy én nekem nem lesz jó, meg hogy utána a főnök a hátam mögött mást gondol. (miközben apám legjobb haverja) Aztán mikor neki is aláírta a papírt ott fényezte magát, hogy pick-pack megvolt az egész....stb. Persze mikor valaki elé kerül, komolyan akkor megszólalni nemtud meg ilyenek. De horgászatkor is ott volt, koncerten is....elegem van. Hogy a francba viseljem ezt a majmot még sokáig el? Mit tennétek?