Mi történt velem?

Mindenféleképp beszélgess vagy levelezz. Van néhány weboldal is ahová kiöntheted a szíved és válaszolnak is rá, segítenek. Azóta már tisztában vagy azzal, hogy miért váltak el a szüleid? Lehet, hogy a kamaszkor miatt érzed ilyen szörnyűnek ezt a helyzetet.

Sajnos nekem soha nem voltak igazán együtt a szüleim, így érthetem igazán mit élsz át.

Látom ezt a kérdést még március végén tetted fel, ezek szerint azóta sem változott a helyzet. Feltehetően nem tudod elfogadni és így feldolgozni sem a történteket. Mindenkit megvisel, ha válnak a szülei, még a felnőtteket is, ha idős szülei ehhez folyamodnak.

Téged ez a tragédia (mert ezt Te annak éled meg), a legrosszabb korban ért. Kamasz vagy, fel kell dolgoznod a serdülés okozta változásokat is. Meg kell tanulnod elfogadni az új testedet, mely még nem férfias, de már nem is gyermeki. És akkor jött még a szüleid válása, aztán a költözés. Nem csoda, ha lelkileg ennyire kikészültél!

Bizony jó lenne, ha lenne legalább egy igaz barátod, akivel beszélgethetnél. A régi lakhelyeden sem volt barátod, akivel tudnád tartani a kapcsolatot?

Azt tudom tanácsolni, próbáld meg elfogadni szüleidnek ezt a döntését, melyet nyilván nekik is nehéz volt meghozni. Megromlott a kapcsolatuk, már nem tudnak együtt élni, szükségük volt arra, hogy külön utakat járjanak, hátha így ismét megtalálják a boldogságukat más oldalán.

Nem ismerem a hátteret, de remélem édesapáddal is tudsz megfelelő kapcsolatot tartani, hogy ne érezd úgy a hiányát. Amennyiben nem tudod egyedül feldolgozni a történteket, érdemes gyermekpszichológust felkeresni. Hidd el nem szégyen!! Ki magadból beszélni a dolgokat és megkönnyebbülsz. Kívánom, hogy hamar helyre jöjjön a lelki békéd!

Nekem már elváltak a szüleim, nekem nagyon sokat segített, hogy a barátaimnak mindent elmondhattam, illetve anyukámmal meg apukámmal is beszéltem a dologról. Én a hét felét anyukámmal másik felét apukámmal töltöm, és így jól megvagyok, de most nem én vagyok a lényeg. Beszélj anyukáddal, és olyan rossz a lelki állapotod, (14 évesen szerintem ezt már el tudod dönteni) akkor anyukáddal beszélj a pszichológusról, mert van olyan barátnőm akin az segített.

Mindenképp tudd meg, hogy mért váltak el a szüleid, mert az sokat segít a dolog feldolgozásában, megértésében.

Azt jó ha tudod, hogy nem veled van a baj, ezt mindenki másképp kezeli. ismerek olyat, akiből ez köhögésként jön ki (nem vicc) és olyat akiből idegeskedés veszekedésként.

És ha téyleg nincsenek barátaid, ahogy írtad, akk privátban írhatsz nekem!!! (Réka Vagy nem?)