Mostanság elég sokat lehet olvasni és hallani arról, hogy ha tejet adsz a gyereknek kiskorában, érzékennyé válik felnőttkorára, meg nehezen lebontható a gyomornak, stb. Most ez tényleg ennyire veszélyes?

A laktózintolerancia alapvetően genetikus, a laktáz enzim termeléséért és a termelés leállításáért felelős géntől függ. Alapvetően a termelésért felelős allél a domináns, ami azt jelenti, hogy ha a szülők erre a génre homogének, és az egyikükben a domináns a másikban pedig a recesszív allél van jelen, akkor minden utódban ott lesz a domináns allél, tehát nem lesznek laktózérzékenyek. Az ő utódaiknak azonban már megvan erre az esélyük.

Az elsődleges laktózérzékenység és a veleszületett laktáz-elégtelenség alapvetően genetikus eredetű betegségek, míg a másodlagos laktózérzékenységet valamiféle környezeti hatás(betegség, vírus) idézi elő és ideiglenes.

Viszont ez a tulajdonság befolyásolható, pl olyan közösségben, ahol sok tejterméket fogyasztanak kisebb a laktózérzékenyek aránya. Azt nem tudom, hogy a korai tejfogyasztás segíti-e a későbbi laktáztermelést (valószínűleg igen), de a tej mellőzésének nem nagyon látom értelmét.

Ha megfelelő helyről szerzed be a tejet, nem lesz baj.

Mi is tejeladással foglalkozunk (kisgazdaság), ha a tehén beteg és antibiotikumokat kap, akkor nem adjuk el a tejét (Forralva isszák a cicák-cocák).

Amúgy az ipari antibiotikumozás inkább a csirkegyárakra jellemző (tudtommal) mert nagyobb tőle a húsuk.