Szorongasra,pánikbetegségre esetleg vitamin?

Volt és mai napig van. Az a tapasztalatom, hogy ezt vitamin nem oldja meg. Megtanultam vele együtt élni, tudom kontrolálni, sőt, azt se tudom már milyen lenne enélkül élni. (:

Én ezt szép lassan magamtól tapasztaltam ki, de szeretnék vele szakemberhez fordulni, hogy a gyökerére ráakadjak. Egyrészt mert érdekel, miből ered, másrészt mert így csak kezelni, "elnyomni" tanulom meg, de a probléma gyökerét nem orvosolom.

Azért jóval ritkább, enyhébb mint évekkel ezelőtt, de szar, ha egy alapból amúgy élvezhető szituban tör rád..

Szóval lehet magnézium+ B vitamint szedni, ajánlom még talán a citromfű teát esténként, vagy ha mész munkába vinni magaddal termoszban, de magaddal kell ezt leintézni első sorban, amiben segíthet egy jó pszichológus.

#2 voltam. Szerintem nagyon nehéz lehet megtalálni a megfelelőt, azért kell hozzá kutatkodni/tapasztalni.

De foglalkozz sokat magaddal mindenesetre.

Írj esetleg a nap végén naplót az élményeidről, mitől hogy érezted magad. Kezdj el sportolni, az nekem sokat segített, bármi lehet én jógázom és edzőterembe járok.

Esténként már nem nézek olyat, ami stresszelne, van egy pontos rituálém mit csinálok (vacsi, zuhany, bőrápolás..) tehát relaxálok, előkészülök az alváshoz.

Kezeléshez meg nagyon jó lehet a mindfullness gyakorlata, vagy egyszerűen tereld el a figyelmed. Én ilyenkor vagy szókeresőzöm telefonon :D vagy felhívok valakit dumálni, nekem ez mindig bejött. Van légzőgyakorlat is (4mp belélegzés, 4mp bent tartás, 4mp kifújás). Utcán ami nekem még segít, ha félek közlekedni, az szintén egy kis magamra figyelés, visszarántom magam a valóságba, hogy valójában semmi baj nincsen, és koncentrálok a talpamra, hogy milyen magabiztosan érzem a lépteim, a talajt. Ez akkor tud jól működni, ha mondjuk szédülsz picit vagy ilyesmi. Van, hogy zsebre teszem a kezem, és babrálok valamivel a zsebemben :D tehát rengeteg kis trükk van, ami nagyon jól jöhet most csak pár jutott eszembe.

Vitamin annyit ér ilyen esetben, mint halottnak a csók.

Antidepresszánssal már rég jól lennél.

#5

Nem kéne egyből pszichiáterhez küldeni az illetőt.

Tudod, hogy milyen következményei lehetnek a gyógyszeres kezelésnek? Engem nagyon nagyon sokan lebeszélnek róla. Az nem oldja meg a problémát és csak nagyon szélsőséges esetben ajánlják, hogy addig kéne szednie valamit a tünetekre.

Ugyanis könnyű ráállni, könnyen érezheti úgy utána valaki, hogy anélkül már nem akarna élni és nem tudja elhagyni.

Én első körben mindenképp a pszichológust mondanám ezért. Ez személyfüggő persze, de akár még alternatív dolgok felé is lehet nyitni, ha valaki abban talál megoldást. De a gyógyszert én nagyon nem ajánlanám kezdésnek.

#2 voltam.