Miért érezhetek így?

Amíg van olyan téma ami érdekel és arról beszélhetek, azzal foglalkozhatok, nincs gondom (bár ez is fel tud bosszantani sokszor, de inkább az ezzel kapcsolatos tehetetlenségem, nem megyek bele, sima pénz és időkérdés). De amint munkahelyen vagyok és csinálnom kell, illetve észreveszek egy javítandó hibát (motiválatlanság miatt hibázom, egyre több aprót), elmegy mindentől a kedvem, és (ismét) úgy érzem, semmire nem vagyok jó, semmihez nem értek, innen nincs menekvésem, totál lehúz. Legrosszabb hogy full értelmetlenségnek látom a munkámat, nem szeretem, és mikor újra-és-újra azzal kell foglalkoznom a hiba miatt, elegem lesz belőle hogy nem tudtam le egy-egy feladatot és tudom magam mögött a "nyűgöt".

Nem lustaság, csak ennyire érzékeny vagyok arra, ha valamit nem szeretek, értelmetlennek unalmasnak találok akkor kikészít. Megcsinálom időre, meg igyekszem, de kedv nélkül nehéz nap mint nap.