Mit kezdjek magammal? Nem érzem jól magam a bőrömben. Esélyem sincs rá, hogy ez változzon. Jártam agyrurkászhoz. Az arra jó volt, hogy segített elkölteni a fizetésemet.

Nem szabad lenyelni. Én hosszú évekig tűrtem szó nélkül, hogy bántanak testileg és lelkileg többen is. Rajtam vezették le a más miatti mérgüket. Beteges voltam, vékony, félénk, visszahúzódó, erőszak-ellenes, ezért sose vágtam vissza.

Aztán egyszer csak (sok év szemétkedés elviselése után) azt mondtam magamnak, hogy ELÉG volt ebből. Nem vagyok köteles elviselni, hogy ok nélkül bántsanak, akár szavakkal, akár tettekkel.

És azóta ha valaki ok nélkül engem próbál hibáztatni vagy belém akar kötni, először szépen megkérem, hogy fejezze be. Ha nem teszi, akkor határozottan ránézek, és annyit mondok, hogy ha nem hagyja abba, a lépcső alján/földön találja magát bevert orral.

Hiába vagyok nő, ez használ. A határozottság a lényeg, nem szabad hagyni senkinek se, hogy szórakozzon velünk, főleg ok nélkül.Velem már senki se szórakozik. Ha megtennék, nagyon megbánnák, mert betelt a pohár.