Ez a bezártság tüneteket produkál, szédülés, gyengeség, mit csináljak?

Emberek, ne szenvedjetek már, amiért otthon kell lenni. Mit csináltok, amikor szabadságot vesztek ki? Otthon sose szoktatok lenni? Hétvégén egész nap bent vagytok a városban? Azt értem, hogy akinek nincs családja esetleg, az most magányosabb, de akinek van valakije otthon, ez a legjobb alkalom, hogy együtt legyetek, és közös programokat csináljatok.

Nem tudom, ki az, aki unatkozik, mert én nem. A házimunkák nagy részét minden nap meg kell csinálni, vagy minden másnap. Mire mindennel végzek, nem marad olyan hű de sokkal több időm a hobbijaimra, amiből van egy jó pár. Kb. soha nem érem utol magam azokkal a dolgokkal, amiket szeretnék csinálni, még most sem. Ti is feltalálhatjátok magatokat, nem hiszem el, hogy ennyi embernek csak az a hobbi, hogy a városban lófrál.

Egyébként hogy a kérdéssel kapcsolatban is mondjak valamit: ha nem érzed jól magad, az valóban lehet a sok punnyadástól. Állj fel a géptől többször, tornázz, mozgasd meg magad, nyiss ablakot, hogy több fény jöjjön be, ülj az ablakba/erkélyre/teraszra, ha van, menj ki a kertbe (nekem van, kint ücsörgök a fűben), foglalkozz a kisállataiddal, ha vannak. Igyál sokat, bár ez egy nagyon általános dolog. Próbáld a szemedet pihentetni, az is okoz szédülést, ha túlterheled.

És ne aggódj, mert az immunrendszered nem fog tönkremenni, csak azért mert otthon vagy... ilyen ostobaságokat ne terjesszünk már. Az immunrendszer teljesen egészséges marad, ha: 1. eleget és jól alszol 2. rendesen eszel 3. mozogsz, és személyes véleményem szerint 4. ha nem lógsz a híreken, és figyeled mániákusan, hányan haltak meg ma. Nekem fogalmam sincs, hány beteg van itthon, hányan haltak meg, nem is érdekel, mert nem visz engem előre, ha folyton azt nézem, az életemen se változtat. A tiéteken se fog jó irányban változtatni, hogy tudjátok, melyik sarokról került be megint valaki a kórházba. Csak stresszeltek rajta feleslegesen. Ha mindezeket a dolgokat megteszitek, az immunrendszeretekkel se lesz az égvilágon semmi baj attól, hogy a házatokon belül kell maradni, plusz, amiért nem mentek sehova, nem is fertőződhettek meg.

A kijárási tilalom minket véd, akkor is, ha nehéz betartani, vagy kellemetlenségeket okoz. Nekem is rossz érzés, hogy nem találkozhatok az édesanyámmal, aki falun lakik, és nem mehetünk együtt sehova... de ha megtennénk, és ő megbetegedne (mert már az idősebb korosztályt erősíti), akkor nagyon rosszul érezném magam, hogy nem beszéltem le róla, hogy bejöjjön a városba. Vagy ha én magam fertőződnék meg, és hazahoznám a betegséget a 80 éves, stroke-os nagymamámnak, aki biztos, hogy nem bírna ki egy ilyen betegséget, és meghalna. Az egész életemet abban a tudatban élhetném le, hogy nem vettem elég komolyan a dolgot, és nem vigyáztam eléggé, és miattam lett beteg és halt meg a nagymamám. Ti szeretnétek ezt érezni a saját szeretteitekkel kapcsolatban?

És egyébként... ki lehet menni. Még nincs teljes kijárási tilalom, csak korlátozás. Ha betartjátok az előírásokat, és nem mentek közel egymáshoz, nyugodtan mehettek akárhova. Mossatok kezet, ne nyúlkáljatok az arcotokhoz, viseljétek a maszkot és kesztyűt. Nem olyan nehéz ezt betartani amúgy... kellemetlen, de megcsinálható.

Jó egészséget mindenkinek, vigyázzunk egymásra! ^-^ <3

A 15 nek teljesen igaza van!

Én sem értem ,hogy ennyi ember egy rakáson így ki van. Értem én ,hogy nem sok helyre lehet menni, de azért ,hogy otthon sosincs mit csinálni, azt kétlem. Házi asszony vagyok, meg vannak a feladataim ,plusz van egy iskolába készülő gyermekem, akivel elég sokat kell foglalkoznom. Nos jön a kérdés ,mi van akkor ha nincs gyerek? Sztem az akinek nincs gyereke az is el tudja foglalni magát. Pláne úgy, hogy mostmár többnyire az időjárás is engedi. Menjetek biciklizni, sétálni, pakolászatok a ház körül,(sztem mindig akad mit odébb tenni) legyetek kreatívak. Annyi de annyi minden van amit lehet csinálni. M9ndjuk a kisfiammal amúgy is el terveztük,hogy idén tavasszal amikor már tényleg jó idő lesz,akkor elmegyünk egy óriásit biciklizni, de közbe szólt ,hogy terhes lettem, meg most így az elején nem érzem azt,hogy hú de jol esne egy hatalmas túra, persze mozogni kell és szoktam is, de ez a fáradtság ki készít . Később pedig a pocim miatt nem mernék el indulni egy nagy kiruccanásnak,szóval majd ki találunk valami mást 😁. Neki sem könnyű itthon,de mindig be fogom egy kis házi munkába, szerintem amelyik gyerek ért a különbnél különb kütyükhöz ,az egy mosógépet is el tud indítani. Nos ennyit rólunk. Én kívánok mindenkinek kitartást,jó egészséget,és vigyázzatok magatokra!

Szia! Nekem is nagyon nehéz volt átállni az itthoni bezártságra, hasonlóan éreztem magam mint te, majd még rosszabb lett, klasszikus depresszió. Ez teljesen természetes, nem mindenkinek zökkenőmentes az átállás, nem szabad rosszul érezned magad emiatt. Én már jól vagyok, elmondom nekem mi segített:

1. áttoltam az íróasztalom az ablak alá, így kilátok munka közben, és több fény is ér.

2. reggelente tornázok, mint egy rutinszerűen, egyből felkelés után, ez elindítja a napot! csak egy 10 perces nyújtózós torna, linkelem, hogy én mit csinálok:

[link]

3. Néha tényleg jó kimenni a levegőre, nekem nincs se teraszom, se kertem, de le szoktam menni a ház elé, és ott álldogálok vagy ülök a lépcsőn 10 percet, akár napközben, munka közben is.

4. Sokat olvass, vagy bármi, ami nem képernyő, és kiszakít a napi megszokott dolgokból.

5. Reggelente felöltözök, minden nap másba, mintha el kéne mennem, megcsinálom a hajam is.

6. Vicces, de a játék is segíthet. Ha nincs kivel társasozz/kártyázi, menj fel a honfoglalóra, vagy valami netes játékot keress, segít kikapcsolódni, meg siekrélményt is nyújt.

Ezek váltak be nálam, remélem segítettem neked!