Nikkel (és penészgomba) allergia esetén lehet szedni olyan multivitamint, amiben réz/cink van? (A keresztallergia miatt kérdezem)

Helyesbítem az előző hozzászólásom. Utánaolvastam a témának, és tényleg létezik olyan, hogy kontakt fém allergia. Nem tudom, hogy ez az emésztőrendszerben is megnyilvánul e ugyanúgy, vagy csak bőrrel érintkezve. Mindenesetre ha vannak ilyen tapasztalatai, akkor az problémás, mert a legtöbb gyógyszerben van titán dioxid. Ha nikkelre allergiás, az nem feltétlen jelenti azt, hogy titánra, rézre és cinkre is. (Rézre és cinkre egyébként szüksége van a szervezetnek a normális működéshez. Nagyon sok metalloenzim cinket tartalmaz, és az immunrendszer normális működéséhez is szükség van cinkre.)

Találtam egy cikket nikkel témában: [link] , ami szerint:

Növényekben szövetekben általában több a nikkel, mint az állati szövetekben. A növényeknél számít a fajta, a talaj nikkel tartalma, az évszak, az, hogy a növény melyik részéről van szó, illetve hogy az a rész milyen idős (öreg levelekben több van mint a fiatalokban), és így tovább, nehéz biztosra menni... Általában az olajos magvak, kakaó, kávé, tea, sör, gabonafélék, bab, lencse, szója, szárított gyümölcsök, tengeri halak egy része, stb... rosszak nikkel szempontból. A tej, húsok, halak egy része mindenképp kedvezőbbek. Leír egy nikkel szegény diétát is, amit érdemes tartani.

Magnézium szempontból elméletileg olajos magvak 100mg/marék, gyümölcsök (banán 33mg/db, narancs 15mg/db, ananász, barack, stb...), húsok 33mg/10dkg, hüvelyesek a jók, illetve minden zöld növény, mint pl a brokkoli, mert a színanyag is magnéziumot tartalmaz. Ezek alapján elég nehéz belőni, hogy mi az, ami nálad működne.

Még néhány nikkel diétás cikk:

[link]

[link]

A tudományos cikkek is nagyjából ugyanezt hozzák ki. Pl kakaó eszerint 10mg/kg, tudományos cikk szerint 5mg/kg. Néhol ellentmondanak a tudományos cikkeknek, pl azt írják, hogy óvakodni kell a gabonáktól, különösen a héjuktól, mert abban egy csomó nikkel van (csak zárójelben jegyzem meg, hogy a kukorica is gabona, amire viszont azt írja a szerző, hogy nyugodtan fogyasztható). Az első cikk szerint a gabonák fogyaszthatóak, és ezt egy másik cikk is alátámasztja, ami szerint 0.08mg/kg nikkel van a teljesőrlésű lisztben. Szóval nem kell mindent fenntartások nélkül elhinni, amit ezek a diéták mondanak.

Néhány tudományos cikk a tlémában:

[link]

melasz: 800mg/kg Mg, 0mg/kg Ni

kakaó: 1570mg/kg Mg, 5mg/kg Ni

[link]

[link]

[link]

[link]

árpa 1400 mg/kg Mg

kanola 5800 mg/kg Mg

kókusz 3600 mg/kg Mg

kukorica 3600 mg/kg Mg, 1mg/kg Ni

lenmag 6600 mg/kg Mg

melasz 4700 mg/kg Mg

zab 1500 mg/kg Mg

földimogyoró 1700 mg/kg Mg

rizs korpa 8800-10400 mg/kg Mg, 0.13 mg/kg Ni

rizs egész ? Mg, 1mg/kg Ni

rozs 1400 mg/kg Mg

bab 1500 mg/kg Mg

borsó 3900 mg/kg Mg

szója 3000 mg/kg Mg

napraforgó 8000 mg/kg Mg, 2mg/kg Ni

búza korpa 6000 mg/kg Mg

búza 1000 mg/kg Mg, 3mg/kg Ni (csírába megy csíráztatáskor az összes, szóval az sem jó)

[link]

rizs nigériai 0.033mg/kg Ni

[link]

származási hely függő, hogy melyik gabonában mennyi nikkel van, akár 1-2 mg/kg is lehet búzában, rizsben, kukoricában attól függően, hogy hova valósi

[link]

gabonafélék vegyes 0.22 mg/kg Ni

[link]

Eszerint ha van nikkel a talajban, akkor az amarant, karfiol, okra, tök, paradicsom és búza aktívan felveszik a gyökerükön keresztül, míg káposzta, retek és rizs nem veszik fel aktívan a gyökerükön keresztül, tehát nem szennyeződnek tőle annyira. Különösen a káposzta és a rizs próbál megszabadulni tőle.

[link]

gombák: átlag 1000mg/kg Mg és 2mg/kg Ni

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

nutria (hódpatkány) izom ? Mg, 1mg/kg Ni

nutria (hódpatkány) máj ? Mg, 2mg/kg Ni

csapósügér (hal) izom 330mg/kg Mg, ? Ni

szarvasmarha izom 250mg/kg Mg 0.15mg/kg Ni

szarvasmarha máj ? Mg 0.18mg/kg Ni

nyúlhús 300mg/kg Mg, ? Ni

állati szövetekben a csontvelőben gyűlik fel a nikkel, nem a májban, mint a többi nehézfém általában

húsok, belsőségek összességében: 300mg/kg Mg, 1mg/kg Ni

[link]

[link]

[link]

tej 600mg/L Mg, 0.5mg/L Ni (de általában még ennél is jóval kevesebb a nikkel)

joghurt 112mg/kg Mg, 0.05mg/kg Ni

[link]

olajbogyó ? Mg, 0.12mg/kg Ni

[link]

teljesőrlésű búzaliszt 227mg/kg Mg, 0.08mg/kg Ni

Összességében a tejtermékek, húsok, gabonák, olajbogyó, melasz fogyaszthatóak. A gombákkal csínján kell bánni, talán jobb elkerülni őket. A kakaót kerülni kell.

Magnéziumra a napi ajánlott mennyiség 375mg. Ez olyan 1kg hús, fél liter tej, 3kg joghurt, 1.5kg teljes őrlésű liszt, 10 banán, 20 narancs, 0.5kg melasz, 4dkg rizskorpa, ilyen dolgokból jöhet össze. Persze ez a teljesség igénye nélkül készült, gyümölcsöket, zöldségeket, magokat nem nagyon néztem nikkelre. Én a rizskorpát tartom a legjobbnak, nagyon kevés kell csak belőle magnézium szempontjából. Még ha 1mg/kg is lenne benne a nikkel (valószínűleg ennél jóval kevesebb), akkor is 5 dekában csak 0.05mg nikkel van, és annyi már bőven elég a napi magnézium szükségleted kielégítéséhez. Az egyedüli baj a gabona héjakkal, hogy megtelepedhetnek rajta a toxin termelő gombák, amik a májat károsítják, de még így is sokkal egészségesebb egy teljes kiőrlésű liszt, mint egy fehér liszt, mert annyi féle ásványi anyag, vitamin, és antioxidáns van benne. Ezért is fontos, hogyha mondjuk korpát veszel, akkor az ellenőrzött helyről jöjjön, mert a bevizsgált élelmezési gabonának határérték alatt van a gomba toxin szintje. Szóval én ezt tudom javasolni.