Mit lehetne csinálni a nővéremmel? Már kiidegel!

Egy kicsit szülő-gyerek kapcsolatba is tartozik, de inkább ide.

Előre szólok, hosszú :):

Azt tudni kell, hogy a nővérem 16 éves kora körül elköltözött a barátja családjához(ebből is látszik, hogy kivételeznek vele, hogy ezt megengedték neki) aztán nemrég terhes lett, és állítólag a barátja ezért szakított vele. Nos, beszéltem a srác tesójával(jóban vagyunk), és a nővérem szakított a fiúval. Mikor visszaköltözött hozzánk, ugye terhesen, hisztizett, hogy vissza akarja kapni a szobáját(mikor elköltözött enyém lett az ő szobája, mert az nagyobb, kényelmesebben elférek). Mondtam, hogy biztosan nem, már az én szobám, erre anyáék is lecsesztek, és azt mondták, hogy amint megszületik tesóm kölyke, vissza kell adnom a szobát. Sőt, nővérem megpofozott, mikor mondtam neki, hogy legközelebb ne kúrassa fel magát. MEGPOFOZOTT!

Valamimt mindig beleszól mindenbe, amit csinálok, a zenébe, amit hallgatok, a könyvet leszólja, amit olvasok, vagy a cipőt, ami tetszik mondjuk. Mindig megpróbálja rábeszélni anyát arra, hogy ne engedjen el ide, ne adjon pénzt arra, stb. Szerencsére apát nem rudja ilyen könnyen manipulálni, de már ő is haragszik rám, amiért "undok vagyok a terhes testvéremmel". Ráadásul mindig hisztizik, hogy legyek csendben, ne jöjjenek át a barátaim, mert hangosak, és ő terhes, és pihennie kell. Anyának mindig mondja, hogy túl sok fiúbarázom van, tuti nem is vagyok már szűz, meg ilyenek, már majdnem eltiltottak a barátaimtól.

Előre tudom, mikor megszületik a gyerek, folyton ricsaj lesz a házban, amitől nem fogok majd tudni sem aludni, sem pedig tanulni, sem semmit csinálni. Tudom, amint idősebb lesz a gyerek, rám fogják sózni, amíg tesóm anyával "csajos napot" tartanak, amire engem persze nem hivnak, mert meg "kicsi vagyok". Régebben is ezt csinálták, kihagytak az ilyenekből mindig.

Nagynénim szerint(vele nagyon jóban vagyok, bárcska ő lenne az anyám!) nővérem féltékeny rám, mert szebb vagyok, anya meg őt védi, mert idősebb.

A macskámmal is köcsög, semmit nem csinál szegény macska, ő meg sicceg neki, meg elküldi.

Amikor azt mondom neki, hogy költözzön el, mert amíg nem jött vissza, jobb volt, nagyon mérges lesz, és kiabál, hogy hogyan lehetek ilyen, most szakítottak vele, és jajj.

Plusz, ha kérek pénzt valamire, vagy egy kicsit drágább cipőt szeretnék, rögtön mondja anyának, hogy ne kapjak ilyen drága dolgokat, a laptop is fölösleges nekem, és csak pazarolom a pénzt. Egyrészt, sosem pazarlom a pénzt semmire, másrészt pedig anyuék nem állnak rosszul anyagilag, szóval nem értem, mirt kell kiakadni, ha kérek ruhákra vagy cipőre pénzt.

Segítsetek, mit tudok csinálni, kikészítenek idegileg, főleg nővérem és anya.

Borzasztó, miután elköltözött, legalább kis ideig nyugtom volt.