Melyik testvéri kapcsolat (szerettet) fordul jobban elő? A fiú-fiú, lány-lány, fiú-lány?

Szerintem ez inkább nevelés, családi légkör kérdése, mint nemé.

Hat unokahúgom van, mivel te is említettél unokatestvért. Hárommal egyforma a viszony, a másik hárommal eltérő tőlük. (Nő vagyok)

A párom jól kijön a bátyjával, neki ő van csak. De amíg én az azonos nemű unokahúgaim közül többel semmilyen kapcsolatot nem tartok, ők négyen fiúk (párom és unokatesói) olyanok, mint az édestestvérek.

Inkább a lány-lány kapcsolat a szorosabb.

A férfiakra nem annyira jellemző a kapcsolattartás, míg a nők szeretik is ápolni a rokoni, baráti kapcsolataikat.

Én nő vagyok, van egy fiútestvérem, korban nem is lehetnénk közelebb, alig több, mint egy év van köztünk, de így, felnőttként nincs miről beszélnünk egymással.

A magánéletemet nem vele fogom megtárgyalni, ha már esetleg egy férfivel akarom ezt megtenni, akkor egy fiú barátommal vagy ismerősömmel tenném ezt meg.

Egy fiútesónak nem kell arról tudnia, ha valaki jól átvert, kihasznált, hogy milyen technikákat tervezek bevetni ahhoz, hogy a kiszemelt pasival flörtöljek épp, meg hasonló dolgok. Ő is csak zavarban lenne meg én is. Ez nem olyan téma, amit különnemű testvérek meg szoktak tárgyalni. Sem arról nem fogok beszámolni neki, ha hazakísért, megcsókolt egy udvarlóm, stb. Míg egy lánytestvérrel ezeket simán meg lehetne beszélni, plusz öltözködést, sminkelést, a fiútesómmal meg nyilván nem lehet, őt ez nem érdekli, és nem is vele akarnék ilyesmiről locsogni.

A munkahelyi dolgaimat sem vele beszélem meg, ha valami igazságtalanság ért, ha bánt valami, ez is olyan dolog, amit egy lánytestvérnek vagy egy barátnak (mindegy hogy fiú vagy lány) lehetne elsírni, nem egy fiútestvérnek.

De másoknak is ez a tapasztalata. Nemrég egy férfi kollégámnak megszületett a második lánya, nagyon örült, hogy a második is lány lett, mondta, hogy amiatt, mert ők biztos, hogy felnőttkorukban is tartani fogják a kapcsolatot, jobban együtt lesznek, ha nem is fizikailag, mint ha egy fia meg egy lánya lenne.

Egyik kolléganőm is mondta, hogy ő a lánytestvéreivel (3 van neki) mindennap írnak egymásnak telón, stb. vagy hívják egymást. Míg a két fiútestvérével csak karácsonykor, húsvétkor meg születésnapokon beszélnek. (Vallásos családból származik, azért vannak ilyen sokan testvérek, az édesapjuk lelkész)

És máshol is ezt látom, hogy két fiútestvér nemigen tartja egymással a kapcsolatot, ha felnőnek. Az valószínű, hogy szükség esetén bármikor számíthatnak egymásra, csak az az igazi családi szeretet, legalábbis ennek kinyilvánítása, a másikkal való törődés a mindennapokban az, ami nem jellemző a fiú-fiú, illetve lány-fiú testvéri kapcsolatokban.

Én is úgy vélem, inkább neveltetés, vagy még inkább személyiség kérdése. Apukámék négyen vannak fiúk, mégis így, a hatvanas éveikben is rendszeresen telefonálnak, összefutnak. Mindenben számíthatnak egymásra.

A lány-lány testvér sem feltétlenül jelenti azt, hogy jóban maradnak. A nagybátyám lányai évekig nem beszéltek egymással, most is felületes a viszonyuk. Ha az unokanővéremre gondolok, ő a fiútestvéreivel tartotta csak a kapcsolatot, a másik unokanővéremmel nem, még a temetésére se jött el.

Én egyébként nőként az öcsémmel mindent meg tudok beszélni: megmondjuk egymásnak, mi áll jól, párkapcsolatról, életcélokról, internetes dolgokról, munkáról beszélgetünk, stb. Amolyan szövetségesek vagyunk a szülők, rokonok hülyeségeivel szemben :)