Ti azt, hogy fogadjátok el hogy a testvéretek gazdagabb és minden sokkal könnyebben megy neki az életben?

Nekem csak az fáj, hogy mindkét tesóimnak van saját háza, nekem nincs.

Miért fáj? Mert a szülienk házára vezetők fel jelzáloghitelt, anyu meg apu kezesek is voltak (anyu a húgomnál, apu az öcsémnek). A szülői ház már az eszközkezelőé, a nyugdíjból tiltják a törlesztést... És a tesóim rájuk se néznek. Nekem csak az ápolásuk jutott... :(

Bennem nincs irigység, a hugom 7 évvel fiatalabb, mint én. Ő külföldön próbált szerencsét, jó végzettséggel, nyelvtudással, így esélyes volt, hogy bejön neki az élet kint, és be is jött. Élik az életet, klassz helyeken nyaralnak, egy évben többször is.

Én pedig olyan szakmát választottam, amivel nem tudok olyan jól keresni, megvagyunk, nincsenek filléres gondjaink, de mondjuk nem tudnánk annyit utazgatni közel sem, mint ők. Sőt, töredékét sem.

Mégis úgy vagyok vele, hogy ő ebbe a projektbe bőven beletett dolgokat, úgyhogy megérdemli, hogy bejött neki.

Én hülyékkel nem foglalkoznék, ennyi.

Amúgy a tesód mire veri a mellét? Svájcban dolgozik tán, havi 8000 chf-ért?

Meg új autó, gondolom, hitelre tolja, vagy valami egyillás olcsó BMW, mert "az menő".

Bocs, én is verhetném mire a mellemet, de mi értelme van? Megkeresem a havi 2 millát, de SBB-vel járok, mert a kocsi itt sokat visz el, és albéletben élek a párommal. Nagy ügy, olyan vagyok, mint bármelyik normális ember, mirefel nagyzoljak?

Sokan irjak hogy az irigyseg csunya dolog. Igen ez igaz, de mindneki volt mar irigy eletebe legalabb egyszer minden rosszindulat nelkul.

De azt mar kevesebben irtak hogy az nem ocsmanysag hogy dicsekszik es nagyzol? Oylankor masnak is kinyilna a bicska a zsebeben.

Egyik rokonom Amerikaban el es ott is van ferje. Amerika nekem is almom, de mindig ugy gondoltam erre hogy de jo neki.

Egyebkent haza akarnak koltozni, es termeszetesen hitel mentesen kozel 100 millios hazat neznek. Nyilvan ez a ferj penze, mert a rokonomnak alapesetben nem lenne meg a tizede se, sot, ahogy nekem sem.

Mi kozel se tudunk majd olyan arban hazat venni es ha majd tudunk valamennyiert akkor persze hitelbol stb.. de megint csak az van bennem hogy jo neki, mashova hazasodott, igazabol ezen mulott. Nem mason. Kinek mit osztott az elet, de persze probalunk torekedni mi is hogy minel jobb legyen. Remelem egyszer sikerul elerni tobb mindent.

Nálunk édesanyukám a sikeresebb testvér ....

Szerintem mindenki arról szeret beszélni, ami épp történik vele. Főleg ha sokáig nem lát valakit.

Így ha a nagynénémet meglátogatjuk és feljön a beszélgetésben, hogy X autót vettünk, én Y külföldi egyetemre fogok járni majd szeptembertől és K féle nyaralásból jöttünk vissza.

Akkor az nem azért csináljuk, mert jól megakarjuk mutatni, hogy nekünk sokkal jobban megy és azt akarjuk, hogy rosszul érezzék magukat, csak szimplán nem hazunk.

Csak azért nem kezdünk el hazudni vagy szándékosan elhallgatni nagyobb dolgokat, hogy ne tünjön menőzésnek.

Pl.:

-Ohhh tök jó autóval jöttetek? Mikor vettétek?

Erre válaszoljuk azt, hogy "Nem vettük meg, csak béreljük pár napra", amikor megvettük, csak azért, hogy jobban érezze magát a másik?

Nekünk is minden egyes családi látogatásnál lehet látni, hogy rosszul esik anyukám testvérének, hogy mi nem panaszkodunk folyton és vannak jó híreink, amiket megtudunk osztani velük és mi is tudjuk, hogy az ő szemszögükből ezek nagyzolásnak tünhetnek, de csak azért nem fogunk hazudni vagy elhallgatni dolgokat, mert lehet rosszul esik nekik.

Mi lenne ha mondjuk Európa bajnokságot megnyernéd kajatból? Nagyzolás lenne elmondani, ha megkérdeznéd, hogy "Hogy vagytok? Rég láttalak, mi van veletek?"

Előző vagyok. Ezzel nem azt akartam mondani, hogy nem lehetséges, hogy menőzik kérdező testvére, csak minden probléma árnyaltabb.

Könnyen lehetséges, hogy nem menőzik csak a kérdezőnek tűnik annak, mert neki elérhetetlen egy X országban történő nyaralás míg a tesvérének egy alap dolog és nem érti, hogy mért nem beszélhetne róla szabadon.

Az attól függ, hogy ennek a gazdag testvérnek milyen a hozzáállása.

Ha folyton dicsekszik, és érezteti azt veled, hogy hozzá képest te sehol sem vagy, és kevesebbet is érsz nála, és nézz fel rá, amiért ő gazdag, akkor valószínűleg nem tolerálnám.

De ha a jó körülményei ellenére is megmaradna szerény, egyszerű embernek, aki nem dicsekszik, és nem felejti el, hogy honnan jött, akkor természetesen elfogadnám, és örülnék neki.

Nálunk a családban sajnos pont az első helyzet áll fenn. A sógornőm (férjm huga), anno 25 évesen dobbantott külföldre, és azóta iszonyú nagy arca lett. Ha bármikor hazalátogat, egyszerűen mindent és mindenkit leszól, igazi sznob ... (a gyakori nem engedte elküldeni,de sejtitek milyen szót akartam ide írni) lett. A saját szüleit is kritizálja, holott szeretettel felnevelték, sőt anno hitelt vettek fel neki, hogy legyen elég pénze az induláshoz külföldön. Persze ez már mind el lett felejtve, ő az okos, talpraesett istennő, aki mindent a maga erejéből ért el.

Nem is szeretek vele találkozni, mert egyszerűen a bicska kinyílik a zsebemben, akárhányszor megszólal. Főleg, amikor ilyen megjegyzések hagyják ez a száját hogy "Magyarország az őskorban ragadt, de nem is csoda, mert itt már csak a hülyék maradtak, aki okos, és ér valamit, az már rég lelépett innen".

A férjem ezek miatt megutálta a hugát, de abszolút nem is csodálkozom rajta, mert tényleg undorítóan viselkedik.