Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Testvéri kapcsolat » Az normális hogy a 18 éves...

Az normális hogy a 18 éves húgom fél a szobájában aludni ezért anyámal alszik?

Figyelt kérdés
van saját szobája az emeleten de nem mer ott aludni ezert inkabb anyamal alszik egy szobaban, kulon ágyban de egy szobaban, es nem lehet visszaszoktatni a sajat szobajaba, mi a velemenyed??

2017. okt. 1. 18:49
1 2
 11/20 A kérdező kommentje:
ja akkor bocsi, am lehet hogy hugom ezt tenyleg csak kamuzta nem tudom de ha kamu lenne akkor mi lehet az eredeti oka a problemanak?? ra nem birok jonni
2017. okt. 1. 19:38
 12/20 anonim ***** válasza:
100%
Ezt vele kellene megbeszélni- ha tényleg fél valami képzelt dologtól fiatal felnőtt létére, akkor ott baj van. Én anno azért telepedtem be mindig anyumék szobájába, mert ott volt a tévé- de ezt tudták is. A tesódat kellne megkérdezni hogy igazából mi az ok.
2017. okt. 1. 19:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/20 anonim ***** válasza:
Ez amúgy zavarja anyukádat? Mert ha nem, nincs probléma. Én idősebb vagyok nála, de nem ítélem el, sőt, teljesen megértem őt. Ameddig nem zavarja anyukádat, addig had aludjon ott. Ha pedig zavarni fogja, vissza küldi a szobájába.
2017. okt. 1. 19:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/20 anonim ***** válasza:
60%
34 éves sógornőm is az anyukájával alszik, mikor hazalátogat, és pasi nélkül van. Apukáját külön szobába rakják. Szerintem ultragáz. 33N
2017. okt. 1. 20:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/20 anonim ***** válasza:
87%
Elég furcsa az biztos. De nem lehetne azt megcsinálni hogy valaki szobát cserél vele? Akkor nem félne(?) de mégis saját szobája lenne mindenkinek.
2017. okt. 1. 21:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/20 anonim ***** válasza:
100%

16 évesen volt egy komolyabb műtétem altatással. Nagyon megviselt, nem tudtam egyedül aludni mert féltem hogy nem ébredek fel... Anyummal aludtam utána hónapokig, volt hogy a kezét is fogtam.

Mikor került le a tesód anyud szobájába? Történ/hetett vele valami felkavaró/nyomasztó amiért nem szeret egyedül aludni?

2017. okt. 2. 10:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/20 anonim ***** válasza:
100%

14 éves koromig aludtam anyukámmal. A két böszme bátyjám sokàig ijesztgetett horrorfilmekkel,rémtörténetekkel, így mundig úgy éreztem, hogy nem vagyok egyedül a szobámban.

Most 29 évesen is parázok egyedül, pedig már gyerekem és fèrjem van.

2017. okt. 2. 10:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/20 anonim ***** válasza:
100%
Én megértem. Félek a sötétben, pedig már 20 éves vagyok. Nehezen alszom el, és amikor az ember az alvás és az ébrenlét határán van, hajlamosabb sokkal erősebben odaképzelni dolgokat a szobába. Velem állandóan ez volt, néha még most is, de régebben valamiért gyakrabban. Nagyon sokáig rettegtem, de olyan szinten, hogy azt leírni nem tudom. Csak azért nem aludtam anyámmal, mert nem olyan vele a kapcsolatom, de egyébként lehet hogy megtettem volna.
2017. okt. 2. 13:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/20 anonim ***** válasza:
Szép lassan meg kéne próbálnia visszaszokni a saját szobájába. Pl. anyukád menjen be vele a szobájába, vagy akár te is, beszélgessetek, tereljétek el a figyelmét arról, hogy fél a szobában.
2017. okt. 2. 15:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/20 anonim ***** válasza:
100%
Én a mai napig félek egyedül aludni, pedig bőven elmúltam 18. De nekem van rá magyarázatom...nyilván a tesódnak is megvan a saját oka amiért nem mer. Mondjuk olyan szempontból mázlim van, hogy tizenéve lakom a párommal, de van hogy a munkája miatt évente 1 éjszakát egyedül vagyok. Szinte semmit nem alszom olyankor.
2017. okt. 3. 14:52
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!