Elegem van a hugombol hogy elveszi a kutyámat?

"Elegem van a hugombol hogy elveszi a kutyámat?"

Szerintem igen.

Megértelek. Nem lehet könnyű. Kicsit lehet felkészít az emberi kapcsolatokra viszont.

Próbálj kicsit lazább lenni. Tekint a húgodat a kutyádnak kicsit :)

A családod nem úgy kezeli a kutyát, hogy a tiéd, hanem, hogy a családé. Én így látom. Lehet ez is lenne ami feloldja ezt. Mert itt ebből vannak a viták, hogy ki a gazdája.

Ami persze neked fájdalmas dolog. Mert te szerettél volna egy kutyus gazdija lenni és ez itt nem jön létre. Ezt nem kaptad meg végül is, de egy kutyát ami a közeledben van igen.

Úgy tűnik csak felnőttként lesz saját kutyusod.

Van sok jó ötlet itt, hogy hogyan szoktasd le a húgod arról, hogy az övé, de azért lássuk be, hogy csak 7 éves. Kicsi még. Örül neki hogy lett kiskutya a családban, szeretne ő is játszani vele. Egy családban aki együtt él és együttesen szereti az állatokat, nincs igazán olyan, hogy csak a tiéd. Max te viszed magaddal, ha elköltözöl. A 7 éves meg szerintem csak büszke rá, azért akarja sétáltatni. Anyagilag meg gondolom nem a tiéd a kutya ( kaja, oltások, kozmetika ha kell, felszerelések) hiába kaptad pl szülinapodra.

Amúgy meg csak nyáron így a nyári szünetben tudnád te is kisajátítani... én azt mondom, hogy NE szoktasd le a kutyáról a családot, mert ha te táboroznál, pár év múlva a haverokkal vagy a pároddal elmennétek nyaralni, kirándulni több időre, vagy csak bulizni, barátnőhöz átmenni akkor a család lesz aki addig enni ad neki, aki elviszi sétálni.

Én se tudom kivétel nélkül mindenhová magammal vinni, olyankor örülök, hogy otthagyhatom anyánál.

Persze most átérzem amit te érzel, hiszen te kérted te kaptad, imádod, te akarsz 100% a gazdija lenni és 0-24 vele lenni, ez abszolút érthető, de nyugi csillapodni fog ez benned és nem lesz olyan *irígy* a kutyádra :)

Néha olyan jó amikor valaki ezt mondja: aludj csak még majd én leviszem :D