Tényleg ilyen szar az élete minden iker gyereknek?
Van egy iker húgom. Eddigi életét végig nyávogta, hisztizte, követelte. Egy lusta dög. Anyukám az ő házimunkáját is rám erölteti mondván biztos fáradt a sok edzéstől. Hát rohadtul nem. Hónaponta ha egyszer eljön edzésre és csodálkozik, ha elcseszi a versenyt. Persze anyám meg sajnálgatja (-Pedig olyan keményen edzettél). Az persze eszébe se jut, hogy engem éppen a felhívtak a dobogóra.
Anyámnak, ha öt kepe van rólam. A gép többi részét elfoglalja a harminc mappányi kep a tesómról. Mellesleg a legtöbbön hisztizik vagy az új játékát tartja a kezében. Én általaban nem kérek semmit soha vagy ha igen akkor én vagyok a lázadó kamasz, aki azt akarja, hogy az egész boltot megvegyék neki. A tesómnak az sem elég, hogy hetente kap valamit. A megtakarított pénzemből folyton vesz, azert kértem apámtól egy másik telefont (nem velünk lakik, de én rendszeresen felhívom. Nem kunyizok tőle, eddig csak ezt a mobilt kértem) mert a tesómnak anya odaadatta velem a telefont, mert én elvileg olyan rohadt sok dolgot kaptam tőle. Ezeken kívül még a ruhájimat nyúlja le, de anyát nem erdekli. Különben anyám a tanulmányi eredményemet sem nagyon veszi figyelembe pedig 4-es, 5-ös vagyok. Persze a "nagyon ügyesen tanuló" 2-es, 3-as húgomat, meg még tanulasközben is fotózzák. Anyám egyébkent mindenféle hülyeséget hajtogat rólunk összehasonlításképpen (én vagyok a rossz, természetesen). Ezeken kívül a húgom rendetlen, utálja az állatokat (anya értelem szerűen ebben is csak a jót látja) , hazugságokat terjeszt rólam/mond anyának és rendszeresen megaláz. Ha beteg vagyok pl.: torokgyulladás anyu rögtön rávágja, hogy ne szimuláljak és húzzak készülni, de , ha a húgom egyet köhint már rögtön megy a "jaj ne, a kis drágám beteg lett, nem megy a jövő héten iskolába, majd itthon ül, tv-zik és fagyit zabál" duma. Ugyan abba a fiúba estünk bele anyám is a húgomnak szurkol, meg mondja, hogy úgysem lesz esélyem, a tesóm meg most is mondta, hogy "te egy kis k*rv* vagy és sosem lesz ő a barátod. Ha egyáltalán lesz barátod" A mondat első felét mondja az, aki sportmelltartós fotókat tol fel magáról a Face-re. Ha akármilyen sérülésemért/sérelmemért szólok anyának jön a jól bevált "biztos kiprovokálrad" szöveg. Ellenben, ha az ikrem árulodik anyunak pl.: levettem a könyvespolcról egy könyvet, amit szerinte nem megfelelően olvasok, akkor is engem hibáztat, még akkor is, ha a "vétkem" miatt a húgom fog és karmolásnyomai látszank a karomon.
Pls. segítsetek, nagyon nem bírom már.
Szerintetek mit csináljak?
A válaszokat előre is köszi.
A történeted tele van túlzásokkal. Amikor valaki azt mondja, hogy "mindig", "soha", "állandóan", amikor te nagybetegen nem vagy érdekes, ő meg elég, ha köhhint... Kérlek! Azért ha távolról ránézel te is látod, hogy ez inkább dramatikus túlzás, mint életszerű helyzet.
Értjük a lényeget, hogy szerinted anyukád téged nem szeret annyira, mint őt. És azt sem mondom, hogy nem igaz, nem ismerjük a helyzeted. De azok alapján, amit itt elmeséltél, ezt nem lehet kijelenteni. Csak annyit lehet látni biztosan, hogy 12 éves kamasz vagy, aki haragszik az anyukájára. És ez egyáltalán nem meglepő. A legtöbb 12 éves így érez. Akkor is, ha nem iker.
Én is iker vagyok, és elhiheted, nincs olyan, hogy egy ember egyformán viszonyul két másik emberhez. Soha nincs ilyen. Neked sincs két ember, akihez egyformán tudsz közeledni, akikkel egyforma a viszonyod.
Nem várható el, hogy 12 évesen éretten gondolkodj, így ez a hozzászólás nem fog sokat segíteni neked. Annyit tudsz mondogatni magadnak, hogy el fog múlni, mert felnősz majd és elmehetsz és akkor majd kívülről is rá tudsz nézni az életedre. Most túlságosan benne vagy.
Én nem hiszem, hogy egy normális szülő ennyire másképp kezelné az ikrek gyerekből az egyiket. Főleg két lányt.
De ha mégis így van, nekem az jön le, hogy téged egyáltalán nem szeret. Vajon miért? És érdemes vele leülni megbeszélni, és kűzdeni azért, hogy szeressen?
Na, ezeken kellene elgondolkodni.
Figyu. Velem is ez volt a helyzet az ikertesómmal, persze csak amíg kisebbek voltunk. Ő egy fejjel alacsonyabb "lett" mint én, és kicsit gyengébb is ezért mindig ő kapta a kedvezményeket. El lett kényeztetve. Persze amikor rájött erre az előnyére kb. 10-11 évesen, rögtön kihasználta ellenem. Ha veszekedtünk és ő nem értett velem egyet, akkor azonnal kifutott szüleimnek panaszkodni, hogy én "provokálom". Előfordult egy-két bunyó, és amelyeket ő kezdte, azokat is rám kente. "XY megütött" és szüleim jöttek nekem a "Ne provokáld, ő gyengébb, sok lelki sérülése van, stb." szöveggel. Azóta már enyhült a helyzet, mindketten jövőre megyünk egyetemre, de még mindig ő az "első számú kezdeményezett". Még mindig ő van előrébb helyezve, és a szüleim azóta se hiszik el hogy régen ő szokta kezdeni a balhét (Mondjuk manapság apám kezd hinni nekem).
Szóval teljesen átérzem a helyzeted.
Talán fel fog nőni és magától abbahagyja vagy ha nem akkor kell neki egy "büdös nagy pofon" :D
Tudom hogy egy-két helyen túloztál, de értem a lényeget. Persze meg kell ismernünk a testvéred nézőpontját is, de a leírtakból azért lejön, hogy hol az igazság.
Jó ötlet lenne, hogy megpróbálj apádhoz átköltözni, vagy kibékülni a tesóddal, esetleg tesódat csapdába csalni, hogy anyádnak kimutassa a foga fehérét.
(
Esetleg bosszút is állhatsz, de azokat ne lehessen egyértelműen visszavezetni rád. Pl.:
Testvér: -Anyu eltűnt a telefonom, tuti A(kérdező) vitte el
A: Azt se tudom hol van. (Az ágyam, párnám alatt, egy random kis zugban)
Vagy
Tesó a polcra tette a telefont, a földön találja összetörve.
Tesó: -Biztos A dobta le.
A: -Én aztán nem, biztos a szélére tetted, máskor jobban vigyázz rá(normális enyhén sajnáló hangon)
És még Sorolhatnám... :D )
Sok sikert!
NA IDEFIGYELJEN MINDEN OLVASÓ! NEMÉRDEKEL LE HA LEPONTOZTOK, DE GONDOLKODJATOK MÁR!!, 12 évesen írja le ezeket a dolgokat. A húga hány éves? 8? Ha igen akkor hogy rakosgat képeket facere melltartóban? Hol vagyunk, oroszországban? Ráadásul biztos vagyok benne hogy azért hisztizik a lány mert hirtelen nem vele foglalkoznak. Abban az esetben ha tévedek Kérdező ezzel kapcsolatban vedd úgy hogy nem szóltam és nagyon sajnálom ami veled történik,és remélem megoldódik a problémád.
Visszatérve biztos hogy a húgod a rossz? Mármint nekem is van öcsém és ő is nagyon árulkodós, én azt szoktam tenni hogy ha bátmi van szólok anyámnak öcsém háta mögött hogy hagyja a fenébe...
Nem biztos, hogy az apja vállalja!
Egyébként tudtommal csak 14 évesen dönthet, melyik szülőhöz költözik (addig a bíróság határoz).
Az apa váláskor otthagyta anyát, testvért, kérdezőt, lehet, hogy új családja is van már.
Kedves és kedvtelen kommentelők! Fáj, hogy ilyen hülyeséggel tömitek egy 12éves lány agyát!
Verje agyon a testvérét? Komolyan? Ennél jobb nem jutott?
Hmmm. Jó ötlet költözzön az apjához. (ja de nem tudjuk a hátterét). Tény mi tény egy szar világban élünk. Nem kapunk egyenlő esélyt. Most pedig a tárgyra térek:
Kedves kérdező! Vannak dolgok amiket nem lehet befolyásolni. Ilyen a harag az irigység a féltékenység és még sorolhatnám a számtalan olyan emberi tulajdonságot amelyek megmérgezik a világunkat. Akinek van testvére tudja, hogy két embert soha senki nem kezel egyenlő félként. Én azt javaslom kérdezd meg anyukád, hogy miért van ez. Miért szeret téged "kevésbé". Ha nála vakvágányra jutottál írj rá facen kifejezetten FACEBOOKON a testvéredre. Nem szóban vagy ilyenek mert abból csak egy újabb vita lehet. Te féltékeny vagy rá, mert több szeretetet kap. Viszont nem vizsgáltad az ő szemszögéből. 12 évesek vagytok. "Előttetek az élet" és hidd el ő lehet az a személy akire mindig támaszkodhatsz.
Ha ő utál téged? Szeresd! Ha megharap? Engedd neki! Hidd el egy idő után nem fogja csinálni. Ha nincs miért csinálja akkor nem. Hiszen ez is csak az egyik módja, hogy ő legyen a középpontban! Szimplán figyelemhiányos.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!