Utálom a tesvéreimet, de anyámnak ezt nem mondhatom el, mit tegyek?

Hány éves vagy?

Próbáld meg őket úgy felfogni, hogy egy olyan fiúbarát, akire később még lehet számítani. Próbáld meg vele ápolni a kapcsolatot, játssz velük, ha nagyobbak akkor beszélgessetek. Én nagyon szeretnék egy kisöcsit vagy egy hugit, de már nem lesz. Helyette van egy nővérem, akivel jó a kapcsolatom. mi lesz ha egyedül maradsz a nagyvilágba? Csak ők lesznek neked. Ráadásul tök menő :D menjetek el fagyizni, nekik sem jó ez az örökös harag. Kihat majd a személyiségükre. Hány évesek?

Próbáld meg nem teherként, hanem előnyként kezelni. Remélem segítettem.

Az a gond, hogy te már akkor negatívan álltál az egészhez, mikor megszülettek. Nem hiszem, hogy ők kisbabaként sokat ártottak neked, max az lehetett a bajod, hogy nem tudtál a szüleiden osztozkodni.

"Egyszerűen már nem bírok ki velük egy percet se hisz élvezik ha szenvedek." - A negatív hozzáállásodnak az lett az eredménye, hogy ők is viszont utálnak és keresztbe tesznek neked ott ahol tudnak.

Ezt elcseszted. Már akkor utáltad őket, amikor még teljesen ártatlanok voltak. Egy kicsit nézz magadba és gondolkozz el azon, hogy ez a leírhatatlan testvéri gyűlölt részedről a kezdetektől fogva jogos-e. Mert szerintem nem az. Ők nem tehettek arról, hogy a világra jöttek és arról sem, hogy egy utálatos dög vagy. Tudod, amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten. Utálatos vagy velük, így az ő szemükben gonosz vagy és szövetséget kötve küzdenek ellened.

Még nem késő helyretenned a dolgokat. Tudod, a bátyám, a kezdetektől fogva utált és ez odáig fajult, hogy nem tartom a testvéremnek. Jó úton haladsz te is, ha ezt akarod elérni.

Ha négy évesen utálja a tesvéreit, akkor ott feltehetőleg a szülők is nagyot hibáztak, minimum azzal, hogy nem vitték pszichológushoz. Azért ennyi idős gyereket hibáztatni elég durva.

Szerintem még most sem késő pszichológushoz menni, lehet a szüleiddel együtt kellene, hogy megoldhassátok a helyzetet.