Ugye jobb ha nem látogatom meg a tesómat?

Kimennék.

Amiket leírsz, csak feltételezés, találgatás.

Lehet, hogy ők gondolják számodra tehernek.

Néhány nap nem teher, de sok jó élményt tartogathat.

Attól hogy anyukád említette neki, honnan gondolod, hogy ők nem szeretnék, hogy ki menj látogatóba? Ezt így előre nem tudhatod. Szerintem menj el, és lesz ami lesz! :)

Ha jó lesz és örülnek neked a tesódék akkor teljesen jól sült el a dolog, ha véletlen nem így lesz (bár ezt kétlem, mert akkor nem hívtak volna csupán anyud hatására), akkor is az a pár nap nem a világvége, ki lehet bírni!

Mindenképp menj szerintem, legalább 100%-ig kiderül, hogy mi is a helyzet a kapcsolatotokkal! :)

régen milyen kapcsolatban voltatok? ennyiből nem eldönthető... Én pl nem megyek tesómhoz, mert az élettársa elég zárkózott. Senki se mehet hozzájuk, a másik családból se. szóval nem ellenünk szól. De tesóm pl bármikor jöhet hozzánk, jön is. illetve olyan a melója, hogy ott bármikor megjelenhetünk :D

szóval ennyiből nem tudni. Lehet azért nem kérdi tesód mikor mész, mert olyan mint én, mindig nyitva az ajtó a tesóm előtt, nem hivogatom külön.

De ha régen se volt jó viszonyotok, vagy közvetlen, akkor biza én se mennék a leírásod alapján. magam matt se, én se szeretek felesleges lenni.

Nekem a legjobb barátnőm költözött külföldre. Ritkán beszélünk és el is mondta, miért. Az ottani élete mellett kell egy másikat is fenntartania amire sokszor nincs annyi ideje, mint szeretné. Mi havi 1x beszélünk, akkor is átlagos témákról. Ettől függetlenül szeretettel vár akármikor.

Londonban vannak rokonaim, évente 1x kijárunk hozzájuk, kb csak akkor beszélünk, azon kívül egy évben 1-2x. De ha ott vagyunk nagyon örülnek nekünk és szívesen töltik velünk az idejüket.

Hatodik évemet töltöm külföldön, jópár látogatóm volt már. A dolog úgy áll, hogy az ember eleinte nem lelkesedik az "új" vendég miatt. Azért, mert nem tudni, hogy mennyire találja fel magát. Ez nem olyan, hogy jön, beszélgetünk egy jót és hazamegy... napokig ott lesz a nap minden percében és ha olyan típusú, mint az én egyik kedves családtagom, akit nagyon szeretek, de együtt lakni vele rémálom, mert hajnalban már tör-zúz (mi későn kelünk) rendezkedik, átállít mindent, pakol, tehát lakáson belül mindent összeront nekem, de bezzeg kimozdulni egyedül nem hajlandó, még közelre sem, mindenhova kísérni kell, szóval szó szerint egész héten a seggemben lóg... kint mondjuk jól elvan, sétálgatunk, nézelődik, de itthon megint nem tud nyugton maradni, nem akar velünk játszani, sem közösen egy filmet megnézni és akkor meg látványosan unatkozik.. brrr.

Szóval ezt így előre nem lehet tudni, ezért úgymond fél az ember meghívni külföldre bárkit. De most menj csak el, legyél talpraesett, önálló, vedd fel picit az életritmusukat, ne kapj idegösszeomlás, ha a sarki boltba szeretnél elmenni, hogy te azt nem tudod egyedül, vigyél valami kütyüt, vagy könyvet magaddal, hogy ne kelljen nonstop szórakoztatni téged a házigazdáknak... és akkor a végére jobb lesz a kapcsolatotok, mint amilyen most. És legközelebb már szívesen fognak hívni.

Nem keres mert nem erzi azt a bizonyos testveri kapcsolatot.

Menj ki hozza, sokat javit majd a dolgokon, es maskor is kedvet kaphatsz majd menni. Szerintem tenyleg komolyat forditana a testveri viszonyotokon!!!