A vergődésbe bele lehet fáradni, el lehet unni?

Mármint nem másét, azt tudom, hogy mennyire unalmas és fárasztó örökösen azt hallgatni, hogy brühühű, nekem mennyire rossz, engem senki nem szeret stb. Úgy értem, hogy a szenvedő fél egyszer befejezi, feláll valaha és összeszedi magát?

Most konkrétan a nővéremet írom le, de több hozzá hasonló van körülöttem, kiborítóak. Az a típus, aki nagyon komolyan veszi magát, ő sosem lehangolt, hanem depressziós (öndiagnózis) ő nem túlsúlyos, hanem dagadt, nem elügyetlenkedett véletlenül valamit, hanem már megint a balsors üldözi, és a többi. Nem mulaszt el panaszkodni soha, de már kora reggel bús pofával vonszolja magát.

Még sajnálnám is, hogy tényleg beteg, ha egyrészt néha nem felejtené el a fenemély depresszióját és nem viháncolna, másrészt meg tenne valamit, orvoshoz menne, kimozdulna, bármit. Utálja a munkáját (betanított munka, monoton, keveset fizet) de nem akar változtatni, sem tanulni, sem semmit, csak panaszkodik miatta. Hívom magammal nyelvtanfolyamra, az ugye sosem árt, mondom kifizetem neki is, jó móka lesz együtt tanulni, de ő nem, nincs kedve. Nyíg, hogy magányos, se pasi, se barátnők, én meg mindig mondom, hogy jöjjön el velem, menjünk túrázni a kutyákkal, vagy nemrég leégett egy menhely, várják az önkénteseket takarítani, újjáépíteni, vagy menjünk úszni, gyakorlatilag mindenhová hívom, de ő mindenre nemet mond, ez azért nem jó, az amazért... lusta, mint a dög. De ugyanakkor hazaérek a programokról, ahova ő nem jött és azt látom, hogy teleírta a Facebookot, hogy ő milyen magányos...

Vannak még ilyen dolgok, nem sorolom, akinek volt már ilyen típussal dolga, az felismeri. Vajon egyszer befejezi, feláll a kanapéról és elkezd tenni azok ellen, amiket utál, vagy belesüpped ebbe az önsajnálatba és élete végéig szinte boldogan dagonyázik benne? Mert tulajdonképpen tiszta elégedett, miután megkapja a napi sajnálatadagját, bár ehhez egyre durvább dolgokat kell kiírnia magáról, hiszen a családja már ismeri, átlát rajta, már csak az idegenek, távoli ismerősök naivitásában bízhat, de ha velük elhiteti, hogy ő tényleg a sors üldözöttje és szörnyülködnek rajta, akkor csak úgy ragyog...