Többet értem el az életben, mint a két bátyám és a szüleim, akkor miért nem vagyok boldog?
Nehéz családban nőttünk fel, Alkoholista Anya, irigy apa...
A családban mindig is én voltam a legkisebb, a hülye, a f**s akit jól elvernek még a sarki c*gány*k is. Apám sose nézet ki belőlem semmit.
Mikor elvégeztem az utált! Szakmám amit apám kényszerített rám.
Másnap hajnalban köszönés nélkül vonatra száltam, és pár évig a szakmámból éltem közben levelezőn leéretségiztem és egyetemre mentem, majd megismertem a barátnőm és elvégeztem az egyetemet
, és mára többet keresek mint az összes család együttvéve.
Mégse vagyok 100%-ig boldog. Mikor előkerült a barátnőm szülei előtt "és a szüleid" téma akkor arról inkább nem beszélek, utálom őket már vagy 10éve képtelen vagyok haza utazni...
Majdnem ugyanúgy voltam, mint te. Nem néznek semmibe, nem támogattak jószóval sem, most pedig pénzt kérnének mindig, de én vagyok a szemét kapzsi hogy nem adok. Nem értik meg, hogy azért van pénzem, mert az átlagnál többet dolgozom, dolgoztam évtizedeken át.
Olvasd el ezt a könyvet: Judith Herman: Trauma és gyógyulás, netről is letölthető.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!