Hogy reagálnátok az alábbi helyzetben?

A húgom terhes lett egy 20 évvel idősebb férfitól mindössze 18 évesen. Most nyáron fejezte be az iskolát, összvissz egy érettségije van. A férfi már hónapok óta a szüleim nyakán él, pedig nagyon jól keres, van is egy háza pár településsel arrébb, de az szinte lakhatatlan. Én is és anyám is tudtunk róluk, hogy hónapok óta (bár anyám még a fogamzásgátlót is vette nekik) nem védekeznek, a húgom nem is szedte rendesen a gyógyszert (volt, hogy 2-3 napokig be sem vette és csak röhögtek rajta). Én többször kérleltem anyámat, hogy beszéljen a fejükkel, nehogy gyerek legyen belőle, mert akkor engem többet nem lát, nem fogok elviselni egy bömbölő gyereket úgy, hogy én is és a párom is éjszakánként is dolgozunk (ehhez hozzáteszem, hogy mi fizetünk az ittlakásért és besegítünk a házimunkában, a húgomék pedig egyiket sem). Kérleltem anyámat, de semmit sem lépett. Egyébként az utóbbi időben többször is veszekedtek a pasijával, mert a pasas szerint a húgom állandóan csaljaés a húgom állítólag nem is szereti őt (ezt a húgom mondta), csak azért fogadta többször vissza, mert a férfinak nincs hova mennie és öngyilkossággal fenyegetőzött neki (illetve anyámnak meg nekem is többször). Ma meg anyám csak úgy, vigyorogva bejelentette, hogy a húgom 18 évesen terhes és nem fogja elvetetni. Mellesleg a húgom pánikbeteg, 1-2 hetente be is kattan és olyankor nem lehet vele bírni (kisebb háztartási gépeket szór ki az ablakon, rúgja a falat stb.). Megígértem anyámnak, hogy ezek után mi a párommal nem maradunk és többet ne számítsanak ránk. Állítja, hogy a húgomék tavaszig megcsinálják a pasas házát és odaköltöznek, de én nem hiszek nekik (persze, télen fogják a közműveket kötögetni meg falat meszelni, nem?!), pedig a húgom tavasszal már szülni fog.

A legrosszabb, hogy anyám teljesen be van zsongva az unokától, már tippeket adogat a húgomnak a terhességre stb. Nekem azt mondja, hogy le akarja beszélni a gyerekről, de többször hallottam, ahogy bájolog vele és a gyerekről beszélgetnek. Teljesen kikészültem, a húgom még a kutyájáról sem képes gondoskodni, még azt is állandóan anyám nyakán hagyja, 1 éves kutya még nem szobatiszta pl., de gyereket akar?! Dohányzik, iszik, régebben többször drogozott is, ráadásul végzettsége sincs és így a munkáját is elveszti. Ti hogy reagálnátok minderre? Én többet látni sem akarom egyiküket sem és amint elköltözöm, többé soha nem akarok róluk tudni, ahogy anyámékról sem (sajnos őket is hibáztatom, szerintem ők is felelősek ezért). Ti mit éreznétek ilyenkor? Hogy viselnétek és hogy viszonyulnátok ezek után a testvéretekhez, a pasijához és a szüleitekhez, akik mindennek még tapsikolnak is?

Hozzátenném, hogy nem vagyunk kisebbségiek, elég jómódú családból származom. Diplomás, tanult fiatal vagyok, aki tudatosan szeretne készülni a gyerekvállalásra és nem bírom végnézni, ahogy a húgom meg csak potyogtatja őket, míg én azon kínlódom, hogy én majd az enyémeknek minél jobb körülményeket biztosítsak (legyen pénzem jó iskolára, magánórákra, minőségi ételekre, nyaralásokra stb.).