Összevesznél a tesóddal, vagy beszólnál neki? (bocs, hosszú)

Angliában élünk, nővérem magyarba. Mindig is ég és föld voltunk. Nem nagyon tartom vele a kapcsolatot. Több, mint 6 éve kinn élünk férjemmel és majd 4 éves kislányunkkal. Olyan január-február környékén kitalálta a nővérem, hogy nevelt fiát kiküldi hozzánk szerencsét próbálni. 22 éves srác, 12-14 volt, mikor az apjával összekerült a nővérem. Még egyébként van két édestestvére-ő középső gyerek. Nővéremnek előző kapcsolatából van a 12 éves keresztlányom és a mostaniból egy 5 éves kislány. Csak a két kislányért mondtam igent, mert a srác már több, mint egy éve ott lakott nővéreméknél és gondoltam, ha sikerül elhelyezkednie idekinn a srácnak, akkor majd több jut a két kicsinek.

Nővérem nem dolgozik, szinte életében nem dolgozott. A párja tartja el, aki Iraqban dolgozik olajfúró tornyon, kábé egy milkát keres két hónapra, mert egyhónapot oda van, egy hónapot magyarba. De állandóan egyik hónapról a másikra élnek. Apuka nem nevelte a gyerekeit, ha véletlen félmilliós számlát csinálnak, kifizeti egy szó nélkül.

Április 5-tel érkezett meg hozzánk a fiú és tudtunk neki biztosítani egy kis szobát is. Mielőtt kijött, 4 alapvető szabályban egyeztünk meg: 1, akarja, 2, csinálja, 3, tud angolul, 4, amíg itt lakik, nem vesz semmi baromságot, amire nincs szüksége.

Megegyeztünk, nem kérünk tőle egy petákot se, amíg nincs munkája. Kajára se, eszi a mi kenyerünk.

Nem is volt gond, viselkedett. Első nap, bevittem a munkaközvetítőkhöz és 2 másodperc alatt levettem, az angollal még gond lesz, alig-alig nyögött valamit. De gondoltam, majd belejön. Teltek-múltak a hetek, nem volt vele itthon gond, néha-néha elmosogatott, vitte a lányunkat az oviba-meg tudtuk volna oldani, de így kényelmesebb volt, ha már itt van. Még hébe-hóba a főzést is bevállalta. Eltelt másfél hónap, mikor már csak mondogattam páromnak, hogy valami nem stimmel, már kellett volna munkát kapnia. Az a bevett gyakorlat, hogy pár hét után kap az ember melót, ha minden nap bejár. Ahogy telt az idő, egyre biztosabb voltam benne, hogy valami sántít. Hát a minap bement vele a párom és a srác egy nyikk nem sok, annyit se szólt. Mikor ezt elmesélte a párom, hát megállt bennem az ütő. Aznap délután mondja nekem a srác, hogy szerinte diszkrimináció történik, azért nem kap melót, mert nem lengyel vagy angol. A párom munkahelyén dolgozik egy másik magyar is és ő meséli, hogy folyamatosan kapja az újonc lengyeleket. Sok a lengyel a környéken.

Beszéltünk ezt megelőzően nővéremmel-pár nappal előtte, hogy hát nem kap melót, így nincs értelme kinnmaradni, beszéljünk most már meg egy határidőt, mert júli 25-tel jön anyósom, kéne a szoba, meg apuék jönnek 6-an lakókocsival augusztus 5.-én kábé 5 napra. Anyós 3 hetet marad.

Előzőleg a sráccal beszéltünk, aztán hagytuk, hogy előbb ő közölje az apjáékkal. Nővéremhez annyi jutott el, hogy haza akarjuk küldeni. Kérdezi, hogy mi baj van, valami rosszat csinált? (Nővérem tudta már rég, hogy anyós is jön, meg azt, hogy apuék jönnek)Mondtuk neki, hogy miért, ja, így érti. Rendes a csávó, nővérem egy pillanatra azt hitte, én vagyok a szemét, hogy ki akarom dobni a srácot.

Írtam nővéremnek, hogy a srác nem beszél egy szót se, ő erre azt mondta, adjunk neki még júli 11-ig haladékot. Mondtuk neki, hogy inkább busszal menjen, az olcsóbb. Mi is busszal jöttünk ki annó. Az oké. Tegnap írtam neki, hogy csak neki kéne lefoglalni a jegyet, mert ez egy magyar cég, magyar bankszámláról könnyebb intézni, meg fel kéne őket hívni, hogy mennyivel előtte kéne lefoglalni a jegyet, hogy biztos legyen hely, mert ha júli 11-gyel veszem a jegyet, arra a hétre szerintem nem lesz rajta szabad hely, lehet a következőre se, fene se tudja. Jó, majd megkéri a párját, nézze meg....a párját, aki Iraqban van épp. Mondtam a srácnak, hogy mondja az apjának, hogy mi a helyzet és hogy beszéljen nővéremmel, hogy ezt neki kell elintéznie. Szerencsétlen embernek legöbbször nincs is internetkapcsolata odakinn.

Mielőtt megegyeztünk volna, hogy júli 11, kitaláltaa srác, hogy ő franciába megy légiósnak. Kérdem tőle, hogy van ott tán valaki, aki segít, vagy beszél valaki ott magyarul? Nem. Angolul se tud, franciául hogy tudna. Aztán láttam, hogy itt ült a számítógépnél és gyékán nézi, hogy hogy kell jelentkezni a légióba....no komment. Apja hál isten rávette, hogy előbb hazamenjen.

Aztán beszélgettünk kinn az udvaron, erre azt mondja a srác: "jó, hazamegyek előbb, egy évet kihúzok otthon, aztán megyek a légióba, a munkakeresésbe nem fektetek túl nagy energiát"....köpni-nyelni nem tudtam. Valamiért genetikailag befelé nőtt a mellkasán egy pár borda, már meg volt műtve, beraktak egy hatalmas platinalemezt neki, de jövő nyáron ki kell venni, csak ezért egyezett bele, hogy nem megy most a légióba, csak jövőre.

Egy kicsit böki ez az egész a csőröm, hogy úgy érzem, átvertek. A srác nem is akart kijönni, mert már 5 éve tervezi állítólag, hogy a légióba megy, szóval esze ágába se volt kijönni szerintem, nem csinálta, mert elment állítólag az ügynökségekhez minden nap, de pl mondtam neki többször is, hogy éttermekbe is meg kocsmákba és boltokba is személyesen kéne próbálkozni, de nem ment-hát most már világos, hogy miért nem, mert egy nyikkot nem beszél. Meg volt beszélve, hogy csak akkor jöjjön ki, ha beszél angolul...hát ezt nem nevezném angol tudásnak. Megbeszéltük, hogy nem vesz baromságot, hát már vett magának pár pólót, egy melegítőt, sapkát, kabátot, napszemüveget. Nem nagy dolgok és nem az én pénzem, hanem az apjáé, de szerintem alap, hogy amíg nincs munkája, addig nem szabadott volna vásárolnia akármit is. És ez alatt a kicsit több, mint 2 hónap alatt már kellett neki pénzt utalniuk, mert elfogyott, amennyivel kijött. úgy, hogy én egy fillért nem kértem tőle. A buszbérletét ugyan ő fizette, de azt nehogy már én fizessem.

Azok után, hogy nem beszél egy nyikkot se és hogy otthon se fog befektetni túl sok energiát a munkakeresésbe-szóval ide se fektetett be, de ez nem is kell mondania, hiszen látom. Ezek után nincs nagyon kedvem júli 11-ig várni, mert minek is. Ti mit tennétek? Fogjam be a szám abban reménykedve, hogy júli 11.-én egy héten belülre tudok jegyet szerezni, maradjon egy hetem a szoba rendberakására-egy csík tapétát még fel kell ragasztanom, a plafont rendbe akartam rakni, ablakot lefesteni, mert tavaly szeptemberbe költöztünk be-vettük a házat-és ebbe a kis szobába tettünk be minden kacatunkat, a padlásra még nem akartunk felpakolni, mert még a padlást is rendbe karartuk először hozni. Így az a szoba még javításra vár. Nem olyan borzasztó, de először látom vendégül családomat a saját házamban, szeretnék kicsit azért büszke lenni rá.

Nem az idegesítene, hogy itt volt 3 hónapot-mert annyi lesz a végére, és nem is az, hogy a végén mondjuk mégiscsak haza kell küldeni, mert nem sikerült, hanem az, hogy átvertek. Arról volt szó, hogy tud angolul és hogy csinálja.

Nem akarok összeveszni a nővéremmel, a tesójával nem veszik össze az ember, de ti mit tennétek?