Tényleg kötelességünk lenne segíteni?

Nem kötelességed.

Én viszont az utolsó fillérrel is segíteném a húgomat, ha rászorulna. És is megtennék, ha én szorulnék rá.

A pofám leszakad, hogy itt mindenkinek KELL támogatnia a felnőtt, munkaképes testvéreit.

A húgnak TEGNAP mondták meg, hogy nem tud visszamenni dolgozni. És már azonnal kell a pénz? Keressen előbb munkát, és ha jó ideig nem talál és tényleg éheznek, akkor segíthetnek. De milyen már, hogy ma felmondanak nekem, holnap meg már tartom a markom a családban?

Nem. Persze a húg kérhet segítséget, ha úgy alakul. De először próbálják meg ők megoldani. Vállaljon el valamilyen ideiglenes munkát, akár pár órában, takarítás, stb. Férje is maszekolhat. Kérjen segítséget apóstól.

És majd utána kérjenek meg titeket. De ne az após jelentse ki, hogy ezt meg azt kéne tennetek.

Segítsen ő. Könnyű más fa_kával verni a csalánt.

Tipikus esete, ráérünk megoldani a problémát úgy is segítenek.

Most tök mind1 mit fogtok tenni, ha adtok pénzt akkor azon lesz vita, ha nem adtok, akkor meg azon.

Én még barátaimnál is ódzkodok hogy kölcsön keljen adni 5000ft-t, nem azért mert sóher vagyok. De volt példa hogy "eltűnt", a holnap visszaadom helyett lett fél év. Én sem szoktam senkitől sem egy fityinget sem kérni.

Melegágya a konfliktusoknak...

Nekem ilyen helyzetben feleségem azt mondaná:

A zsebpénzedet (fizetésem 10%-a) továbbra is arra költöd amire akarod, de a családi költségvetésből már ne támogassuk őket, nem várhatják el tőlünk, hogy miattuk akár csak 1 hét nyári nyaralásról is lemondjunk. Após ha már felvetette hogy mi adjunk húgodéknak pénzt, akkor adhat ő is, nekünk úgyis készpénzben házvásárláshoz jól jönne pármillió kölcsön, megbeszélhetjük vele, hogy a havi törlesztéseket húgodéknak utaljuk.

Ha ennyire nem tartjátok a kapcsolatot, akkor pláne fura lenne.

Én tuti ott rögtön helyre tettem volna apóst, amikor ezt kitalálta.