Szóljak a szüleimnek, hogy tesóm terhes vagy ne avatkozzak bele?
Nővérem összeveszett a szüleimmel és elköltözött 3 éve. A barátját nem fogadták el a szüleink, ez volt az ok. (szerintem amúgy normális, a szülei hülyék, de erről nem tehet) Azóta nem találkoztak, nem beszéltek. Anyukám szokta néha kérdezni hogy mi van vele, ha tudja hogy odamegyek. De apukám nem kérdezi és tesóm sem érdeklődik. Most 4 hónapos terhes, szerintem jó lenne ha a szüleim tudnának róla, szeretném ha kibékülnének, és normális család lennénk. De tesóm nem akarja, hogy csak a baba fogadják, viseljék el őket.
Nem tudom mit tegyek. Ne avatkozzak bele?
Bocs de elég gázok a szüleid, ha ilyen miatt képesek teljesen megszakítani a kapcsolatot a saját lányukkal.
Szerintem tök mindegy mit csinálsz így is úgy is ez lesz a következő ok amiért megsértődhetnek. Ha szólsz akkor is baj lesz, hogy tesód nem szólt, miért tőled kell megtudniuk, ha nem szólsz az is baj lesz, miért mástól kell megtudniuk később. Az ilyen embereknek többnyire semmi sem jó, mert képtelenek túllépni a saját korlátoltságukon.
A szüleim alkoholisták.Én diplomás ember vagyok. Ha valaki mégis a szüleim alapján ítélne meg engem, nem pedig azt nézné, hogy milyen vagyok, arra az emberre nem is lennék kíváncsi.
Nem tudom, hogy a szüleid mi jogon ítélik el a srácot?Vagy ők a tökéletes fiút akarták a lányuknak, akinek a szülei ügyvédek,orvosok?
Jogosan haragszanak a tesódék!A szüleidnek el kellene gondolkozni a viselkedésükön.
Kérdező, vagy ugye nem fogja megköszönni hogy elárultad, és semmibe vetted a kérését, és hát ez esetben meg egyfelől téged fog terhelni a felelősség a balul sikerült akció minden következményéért, másfelől esetleg veled sem fog szóba állni utána...
Én biztos, hogy nem mondanám el, tiszteletben tartanám a szándékát, ha egyszer egyértelműen ezt kérte. Még akkor sem, ha a szüleimnek később ez nem tetszik...
Mi a francért a gyereknek kéne megenyhíteni? A szülők üldözték el otthonról és akkor még ő kuncsorogjon, hogy jaj béküljünk már ki? Ugyan már!
Én is mindig mentem anyámék után, az volt az eredménye, hogy mindig mikor kedvük tartotta belém törölték a lábukat, mert ők a szülők, és majd én úgyis kuncsorgok megint. Egyszer nem mentem, hiába hívogatott nagyanyám, hogy jaj ne legyek már ilyen, hát menjek már és béküljek ki, megmondtam, hogy nekem elegem van belőle, hogy mindig én menjek, mikor ők a bunkók állandóan, na érdekes, egy idő után tudtak jönni ők is, és rájöttek, hogy nem lehet ám velem sem többet eljátszani a "hülye gyerek majd mi megtanítunk, hol a helyed" játékot, mert nem vagyok vevő rá, inkább többet nem jövök akkor.
Én nem mennék utánuk, apád ahogy viselkedik, még az is lehet, hogy azzal kezdené, hogy na mi van felcsinált aztán félsz, hogy nem lesz elég a pénz, most jössz, mert kéne a majd a támogatás? Köszi, én megkímélném magam tőlük.
Ne avatkozz bele, tudom milyen érzés ez a nővérednek. Én se beszélek a szüleimmel már egy olyan mély sérelem miatt amit nem tudok csak úgy megbocsátani magamtól, ha nem látom, hogy ők is elgondolkodtak és sajnálják legalább egy kicsit. És nem esne jól, ha a testvérem beleavatkozna, ha én direkt kértem volna, hogy ne tegye.
Ha a szülőket érdekli egy unoka lehetősége, akkor lépjenek ők. Elvileg ők voltak az idősebbek és okosabbak amikor megmondták a lánynak, hogy a választottja nem való hozzá, na akkor most meg már hirtelen a lányuk legyen az okosabb? Kettő közül nem működik csak az egyik!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!