A húgom szülés utáni depressziós, hogyan segíthetnénk neki, ha minden segítő szándékot támadásnak vesz?

Először is van olyan hogy gyermekágyi időszak ami 6 hét, nem 4!!

Másodszor van olyan hogy baby blues,nagyon hasonlít a depresszióra de ez normális mert hormonális oka van és elmúlik.

Végül igenis aki nem akar látogatókat,csak nyugiban be akar kuckózni és azt akarják hogy hagyják békén. Kupi van na és? Ez az időszak csak az anyuka és baba időszaka ahol összeszoknak,nem vágyik mindenki ugyanarra. Szálljatok le róla.

Egyelore szerintem ezzel nincs teendo. Ossze kell szokniuk es kesz. 4 hete szult!!!

Kar arrol beszelni, hogy ez majd orokke igy lesz.

Az elso 3 honap nekem is pokoli volt, de aztan belejottunk. En fogadtam el segitseget ugyan, sokaig a szuleim es anyosomek foztek rank, ami tenyleg nagyon jol esett, de nem vagyunk egyformak.

Biztositsd arrol, hogy ti ott vagytok es lesztek mellette, de most lepjetek hatrebb egy kicsit. Figyelni kell ra, tavolrol, mert nyilvan ez atcsaphat szules utani depresszioba, de nem szabad eroltetni semmit.

Az kulonosen idegesitett engem is, ha valaki direkt a babat akarta fogni, amig enn”osszeszedem magam” vagy epp takaritani. :D Nem akartam osszeszedni magam, mert 0-24 szoptattam es aludtam amikor tudtam. Meg rosszul is esett, ha valaki arra utalt, hogy mennyire szarul nezek ki. Persze hogy szarul nezek ki, 40 oras szulesem volt, a baba 20 percenkent kelt ejszaka, aztan a hasfajas miatt uvoltott sokat. Nyilvan szarul neztem ki, ezt nem kellett kiemelni pluszban😭😭😆

Ferjem meg takaritott. Ez igy volt jo nekunk.

De jó is mikor ilyen kotnyeles családja van az embernek. Minek is szegény nőnek ellenség.

Én 4 hónapja szültem szóval elég friss az emlék.

A baby blues, a hormonális megborulas még eltarthat ennyi ideig.

Az nem igaz hogy azért mert anyatejes a gyerek apuka nem tud segíteni. Én mindig fejtem le tejet és váltva keltünk a gyerekhez, így én is tudtam pihenni.

Azt viszont fel kéne fogni hogy ha azt mondja hagyjátok békén akkor hagyjátok békén. Ezt nem feltétlenül azért mondja mert depressziós, hanem azért mert ezt akarja.

Én is sokáig nem akartam mást csak osszebujni a gyerekkel egész nap és pihenni. Ki a szart érdekelte négy héttel szülés után hogy szalad a ház? És? Majd lesz rend ha lesz hozzá kedv meg energia.

Én is a falra tudtam volna mászni attól hogy anyósom minden alkalmat megragadott hogy ajanlgassa hogy "csak szóljatok és megyek segíteni".

Elég egyszer elmondani és majd szól az ember ha úgy érzi akarja, nem kell tukmalni. Nem csodálom hogy erelyesebben szólt, úgy látszik csak ebből értetek.

Ebben az időszakban a nők általában max az apuka kezébe akarják még csak adni a gyereket, másnak nem. Mert bármilyen nehéz is, akkor is jó érzés. És nem vágyik rá hogy órákig te ringasd az ő gyerekét.

Ahogy arra se vágyik hogy kerulgetnie kelljen valakit a lakásban aki takarít.

Én például nem is hagyom senkinek hogy helyettem takarítson mert két ember se egyformán csinálja, és én úgy érzem magam komfortosan ha úgy van megcsinálva ahogy én szoktam.

Egy szó mint száz: hagyjátok békén.