Hogyan lehet feldolgozni a legközelebbi hozzátartozó elvesztését? 1 éve tragikus hirtelenséggel elhunyt a Testvérem, aki a legeslegjobb barátom is volt egyben, az egyetlen ember volt, akit valaha közel engedtem magamhoz, aki igazán ismert
Azt mondják, hogy az idő segít, de én pont az ellenkezőjét tapasztalom. Minden, amit valaha szerettem hidegen hagy, nincsenek céljaim, semmit sem akarok már az élettől, pedig van egy szerető pàrom, akivel a tragédia után két hónappal hozott össze a sors, s akinek nagyon hálás vagyok, mert mindig, mindenben mellettem áll, tervez velem, de nem bírom legyőzni ezt az ürességet, amit azóta érzek. Egy életvidám, inspiráló ember voltam, tele célokkal, de már csak önmagam árnyéka vagyok.
Elmúlik vajon ez az érdektelenség valaha? Vagy ez az űr örökké tart majd? Köszönöm előre is a válaszokat.
Csak az idő segít, semmi más.
12 éves koromban veszítettem el anyukámat...jópár évbe telt, mire "belenyugodtam" és el tudtam fogadni a helyzetet.
Fiatal ember halálát, főleg hogy ha jó volt a kapcsolatotok, nagyon nehéz feldolgozni. Tudom, hogy itt a gyakorin mindenre pszichológust javasolnak, amivel nem mindig értek egyet, de ebben az esetben szerintem felkereshetnél egyet, hogy segítsen a veszteség feldolgozásában. A párod, aki ugyan melletted áll, nem mindig tudja, hogy hogyan segítsen ebben.
Ha mégsem keresel szakembert, akkor is enyhülni fog, de sok idő kell hozzá. Őszinte részvétem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!