Csapdába estem felnőttként anyám házában, mit tegyek? - Nézegetem a tavaly előtti képeket, amikor még utazgattam, éltem az életem, most meg a vendégszobában fekszem 6. hónapja, még ennyi van hátra, és idegenektől kérek tanácsot hogy mit tegyek. -

Sziasztok, a véleményetekre lennék kíváncsi, ti mit tennétek:

35 éves vagyok, több mint 10 éve külön élek édeasánymtól. Tavaly nyáron eltörtem a lábam, meg is kellett műteni, és még most is járok fizikoterápiára. Albérletben laktam, de nem tudtam magam ellátni, és nem is tudtam dolgozni, úgyhogy felmontam, és anyámhoz kültöztem, aki egyedül él.

Azóta eltelt fél év, javulok, de az orvosok szerint még leglább fél év, mire bot nélkül tudok újra járni.

Eközben viszont úgy érzem, hogy lassan megórülök. Anyám mindent kontrollál. Beleszól abba, hogy mikor egyek, igyak, aludjak, zuhanyozzak, egyszóval gyerekként kezel.

Hivogatja a kórházat, hogy mikor kell legközellebb mennem, a háziorvostól időpontot kér ellenőrzésre, a megkérdezésem nélkül, stb.

Olyan szintet ölt a kontroll mániája, hogy úgy érzem megfulladok, Hiába mondtam, kértem, sőt kiabáltam, hogy hagyja abba, és akkor segítsen ha kérem, attól hogy eltörtem a lábam még tudom, hogy mikor vagyok éhes, stb. Ugyanúgy folytatja tovább.

Egy ideje sajnos azt érzem, hogy már nem bírom tovább és elkezdtem feladni. Inkább hagyom, hogy minden úgy legyen ahogy ő akarja, és gyakorlatilag egy túsz lettem, aki mint egy börtönben, be van törve, és lépésről lépésre azt teszi, amit a tartó tisztje mond neki.

Nézegetem a tavaly előtti képeket, ahol még utazgattam, nyaraltam, éltem az életem, most meg a vendégszobában fekszem 6. hónapja, még ennyi van hátra, és idegenektől kérek tanácsot hogy mit tegyek.