Mi lenne a helyes reakció ilyenkor a testveremmel szemben?
Van egy öcsém, aki elég határozott, mindenről van véleménye, amivel nem is lenne baj, ha nem nyomatná még a hülyeségeket is.
Például mondtam, hogy a nagynénémet a 18. Születésnapom előtt temették el 2 nappal, ami nagyon rányomta a bélyegét arra a napra is. Erre elkezdi mondani, hogy ki ne találjam már, amikor októberben volt a temetés és nem novemberben. És úgy le tud hurrogni, pedig ő tudja rosszul, mert októberben halt meg és novemberben volt a temetés.
De mindig ezt csinálja, még a velem kapcsolatos dolgokkal is. Érettségi előtt áll, én már túl vagyok rajta régen, és okoskodik, hogy hogyan kellett volna tanuljak (beosztottam minden napra, hogy mit kell tanulni). A pihenőnapjaimba is beszólt, amikor elmentem futni meg otthon edzettem, hogy az semmit nem ér, amit otthon csinálok (tornáztam).
Már nagyon elegem van belőle, és nem lehet leállítani, mert magabiztossággal állítja a hülyeségeit.
Én minden ilyen alkalommal kiosztanám, mint a pengős malacot, hogy ne pofázzon bele az én dolgaimba.
A magam érzéseiről pedig semmit se mondanék neki. Egy olyan hülyével, aki elkezd azon vitatkozni, hogy mikor volt a nagynénétek temetése és megviselhetett-e téged a szülinapodon, azzal felesleges érzelmekről beszélni.
Szüleitek nincsenek? Mert ha én ilyet tapasztalnék szülőként, én is rendre utasítanám az öcsédet, hogy semmi köze ahhoz pl. hogy te hogyan osztottad be az idődet, mikor érettségire készültél. Ha ő azzal nem ért egyet, csinálja másképp.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!