Melyik jobb? Ha az ember egyke, vagy ha egy-több testvére is van? Befolyásolja az ember életét?

Nekem egy van és egy is marad. Mindig is egyet szerettem volna.

Nekem és a férjemnek is van testvére.

Szerintem nem befolyásolja a későbbi életedet hogy van-e testvéred vagy nincs.

Ketten vagyunk, férjemnek is van testvére és két felnőtt gyerekünk van. Én mindig számíthattam a bátyámra, bár messze él és ő is rám. A két gyerekem is segít egymásnak. Pl. az egyik unkám születésekor nem voltunk itthon, a fiam ment vigyázni a másik unokámra, hogy a lányom férje vihesse a lányomat szülni.

Nekem jó, hogy van testvérem, az örökség sem okozott problémát. Ha jól nézem, a gyerekeimnek is jó.

Én is egyke vagyok, de a család szerint "nagypofajú" vagyok, es egyáltalán nem vagyok visszahúzódó, sőt, a konfliktusokat is jól kezelem. (csoportvezeto vagyok egy nagy cégnél).

Kb. 10 éves koromig szerettem volna testvért, de a szüleim mondtak, hogy nem lesz. Utána már úgy voltam vele, hogy nem baj, van sok barátom, meg hát ha pattogok, akkor sem lesz.

Szerintem nincs két egyforma egyéniségű és genetikájú ember. Biztos vagyok benne, hogy nem attól függ, mive leszel felnőttkent, hogy van e tesód vagy nincs.

9 éves koromig voltam egyke (most vagyok 16) és hát azt kell mondjam sokkal de sokkal jobban szerettem egyke lenni, nyilvan szeretem a tesom de nagyon sok ev van koztunk

Nyilván ha kevesebb a korkülönbség jobb egy testvér de szerintem sokkal jobb lenne nélküle, akàrmilyen gonoszul hangzik :/

Mi ketten vagyunk, kb. úgy érzek a tesóm iránt, hogy egy szög a cipőm talpában, mindig csak bosszantani tudott a léte is (6 évvel vagyok idősebb).

Egyértelműen jobb egykének lenni. Örökség és egyéb szempontból is.

Egyke vagyok, gyerekként mindig vágytam testvérre. Felnőttként is jó lenne, de már megszoktam, így is jól elvagyok.

Azt már kisgyerekként elhatároztam, hogy nekem több gyerekem lesz, nem akartam, hogy a gyerekem is érezze ezt. Többre is vágytunk, és rettenetesen jó érzés látni a testvérkéket együtt. Örülök, hogy ez nem maradt ki az életünkből, egy gyerekesként nem érezhettem volna ezt a plusz boldogságot, melegséget.