Miért néz le a bátyám és apám?

Nagyon lekezelő velem a bátyám és apám (én nő vagyok). Nem vagyunk már gyerekek, jó munkahelyem van, sikerült diplomát szereznem, egész életemben én tanultam jobban stb. Mégis mindenben a bátyám az etalon apámnak.

Több dolgot nem értek:

- a bátyám folyamatosan bukásra állt egy csomó mindenből,

- semmilyen plusz hobbija nem volt, amiben sikereket ért volna el (én jártam versenyekre és zsinórban nyertem meg őket),

- minden ismerőse dicsér apámnak, de meg sem hallja.

Borzalmasan érzem magam. Családi ebédeknél csak ők beszélnek, engem levegőnek néznek. Olyan témákról is szó esik, amihez bőven hozzá tudnék szólni, de sosem kérik ki a véleményemet, sőt, meg sem hallgatják. Ha elkezdek beszélni, a szavamba vágnak, egyszerűen mintha hangom sem lenne. Egész gyerekkoromban harcoltam az elismerésért, de bármilyen eredményt értem el, semmi nem számított. Miért csinálják ezt velem?? Soha az életben nem lesz ez más? Miért szerethetőbb a bátyám? Miért születtem meg, ha ezek alapján az első gyerek kell csak? Illetve az hagyján, hogy apám kit szeret jobban, de miért nem szeret a bátyám sem? Mindig vágytam a beszélgetésre vele stb. de mindig kizavart a szobájából, nem akart tanácsot adni, nem értem, miért nem szeret?! Sajnos hiába kapok pozitív visszajelzéseket másoktól, nem tudom magam értékelni. Maximalista lettem és nem tudom ezt feldolgozni.