6 hónapig voltam halálos betegséggel a kórházban! A testvérem meg se látogatott? Covid elött történt
8 éve történt. Műtöttek is. A testvérem egyszer se jött be hozzám, de még fel se hívott. Apám se jött be (ő kóros otthonülő, akár egy évig se megy ki a kapun) de minden nap hívott. A testvérem élte a világát, bulizott, nyaralni ment, stb. 33 éves volt akkor, én 28. Amikor hazamentem (addig egyedül éltem, de orvosi tanácsra a szülői házba költöztem vissza) úgy csinált mintha mi sem történt volna. Sőt hisztizett, hogy oda költözök. Ő a mai napig otthon él.
Szerintetek igaza van, hogy én lihegem túl a dolgot mert más is lesz beteg? A betegtársaimhoz egymásnak adták a kilincset a rokonok, én meg ott szégyenkeztem, hogy a saját testvérem nem jött be hozzám.
Mi a kérdés? Hogy így volt-e? (A főkérdésed így tűnik.) De azt te magad is megválaszoltad.
Hogy normális dolog-e? Azt meg mi nem tudhatjuk. Minden ember, család és testvéri kapcsolat más. Lehet, hogy nálatok normális.
De 8 év után ezen rugózni biztos nem az...
18-19, mivel semmit nem tudtok rólam, be lehet fogni.
35 évesen vették ki a méhem, eszembe nem jutna azt mondani, hogy halálos betegségem volt. Rákos voltam, meggyógyultam.
Egyik erővel minden halálos, hiszen van legalább egy, aki belehal balesetbe, infarktusba, emboliába, stroke-ba.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!