Hogyan tudom újra vidáman élni az életem azután, hogy az iktertestvérem elhunyt 2 éve? 29F

A testvérem és én rendkívüli mértékben szerettük egymást. Nagyon közel voltunk egymáshoz. Nem tudtuk sohasem elképzelni az életet a másik nélkül. Mi nagyon törekedtünk mindig arra, hogy ugyanúgy öltözködjünk és mindig hasonlítsunk a másikra. A frizuránk is ugyanolyan volt, a stílusunk is rendkívül hasonló. Mi így éreztük biztonságban magunkat, hogy egymásnak ott voltunk és úgy, hogy amennyire lehet, hasonlítottunk egymáshoz. Nekem ő volt a másik felem. Amikor ránéztem, olyan érzés volt, mintha önmagam látnám benne és ő is ugyanezt érezte.

Sajnos a testvérem elhunyt 2 éve. Borzalamsan fájdalmas nekem beszélnem erről, de sajnos az történt, hogy autóbalesetben az életét vesztette. Amikor megtörtént a baj, habár hivatalosan nem tudtam erről semmit (akkor még nem értesítettek engem telefonon) de éreztem, hogy valami szörnyűség történt vele. Egyszerűen megéreztem a dolgot. Amikor közölték velem, hogy mi történt, azt éreztem abba a pillanatban, mintha én is elpusztultam volna, nem csupán ő. Fogalmam se volt arról, milyen érzés az élet nélküle. Sajnos amióta elhunyt, azóta tapasztalom, hogy ez NEM "élet" így nekem.

Minden nap gondolok rá. Nélküle azt érzem, mintha én egy "kísértet" lennék. Nem tudok nyugodtan aludni éjszakánként és gyakran vannak rémálmaim vele kapcsolatban... A rossz álmokban általában azt látom, ahogy balesetet szenved az autóban és minden csupa vér. Volt olyan álmom is, hogy kiabáltam neki, hogy vigyázzon és próbáltam megmenteni. Más álomban láttam, hogy csontvázzá válik a teste a kezeim között. Olyat is álmodtam, hogy kiabál nekem hogy segítsek, de nem tudom megmenteni őt.

Vannak szerencsére kellemes álmaim is vele kapcsolatban. A pozitív álmokban beszélgetek vele, átölelem őt. Olyat is álmodtam, hogy ő odajött hozzám és azt mondta az álmomban, hogy "Tovább kell lépned. Nem lehetsz örökké szomorú.". Egy másik álmomban azt is mondta nekem, hogy "Mindig itt leszek veled, a szívedben!".

Nagyon fontos információ, hogy amióta a testvérem elhunyt, nekem van egy pszichiáterem és sokat beszélgetek a szakemberemmel. Természetesen szedem azt a gyógyszert minden nap, amit a pszichiáterem felírt nekem. A gyógyszer és a pszichiáteremmel való beszélgetés sokat segít. A szakemberem azt javasolja, hogy próbáljam megtalálni azokat az új hobbikat és elfoglaltságokat, amik kellemes élményt adnának nekem. Arra is megkért, próbáljam felfedezni önmagam.

Igyekszem újra vidám lenni, de nagyon nehéz. Arra törekszem, hogy újra élni tudjak, immáron a testvérem nélkül. De rendkívüli mértékben kihívást jelent ez a számomra.

Szeretném megkérdezni, hogy tudnék újra egy teljes értékű, boldog életet élni? Mit kellene még tennem a pszichiáter látogatás és gyógyszer szedése mellett?