Ha a húgom bulimiás (feltételezés), akkor vele beszéljem meg, vagy szóljak egyből anyunak? Nagyon kínos helyzet, tanácstalan vagyok.

Elarul 😂

Neem, az nem ez a kategória

Beszélj anyuddal igen, és ne érdekeljen, ha a húgod megsértődik rád.

10 éven keresztül voltam hol anás, hol miás, és kétszer majdnem belehaltam 35 kilósan.

Ne várd meg, míg a testvéred is idáig jut.

Elsőnek a húgoddal, ha nem sikerül akkor azonnal szülő!

Nagyon óvatosan, elsőnek nem is kell konkrétan a betegségre rákérdezni, hanem csak általános dolgokra, pl hogy érzi magát, milyen a lelki állapota ilyesmi...lány tesók vagytok, amolyan "csajos" lelkizésre gondolok.

Jobb ha tudod, hogy ez alapvetően egy mentális betegség.

"A bulimia testi szövődményei:

Az extrém mértékű hánytatás következtében gyomorrepedés és nyelőcsővérzés alakulhat ki. Szintén a hánytatás következtében a gyomorból a szájba bejutó gyomorsav lemarja a fogzománcot, a fogak elvékonyodnak, szuvasodnak. A hánytatás sokkal súlyosabb következménye azonban az elektrolitháztartás felborulása miatt kialakuló szívritmuszavar. A diétázás/koplalás illetve túlzásba vitt hashajtóhasználat következtében felléphet a kiszáradás veszélye is."

Márpedig sokszor jobban hat egy fiatalra egy másik, mint a szülő. Mert a másik fiatal egyenrangúként tudja kezelni és komolyan veszi, őszintén beszélget vele, míg rengeteg szülő csak felülről papol, bagatellizál, és annyit tud mondani, hogy "hülyeséget gondolsz, hagyd abba, mert azt mondtam", meg büntetéssel dobálózik.

Persze egy betegséget nem szabad elhallgatni a szülők előtt. De szerintem a tesóddal kezdd, mondd meg neki hogy észrevetted, kérdezd meg miért csinálja, beszélgess vele róla, fejezd ki hogy aggódsz érte, mert ez káros és veszélyes. És mondd meg, hogy ha ő nem, akkor te el fogod mondani a szüleiteknek, mert muszáj, komoly dolog, és ebben nem lehetsz cinkos. Nem később mondod el, nem akkor ha nem hagyja abba, nem a jövő héten, hanem holnap.