Van itt olyan, aki hozzám hasonlóan utálja a testvérét?

Jelen.

Sosem tudom neki megbocsátani, amit anyámnak okozott. Apám olyan, amilyen, őt is rühellem, nem is tartom vele a kapcsolatot, de alapvetően az volt a kiindulási eset, hogy a nővérem elmenekült apám elől otthonról 16 évesen. Anyukám idegösszeomlást kapott, öngyilkos akart lenni, azóta is gyógyszert kell szednie a lelki problémáira. Ez a szerencsétlen nyomorult meg itthagyta anyámat ezzel a farokkal. 18 évesen odaette a fene, addig Romániában bújkált. Akkor apám jófej volt vele és rakott a segge alá lakást, autót, hogy maradjon. De anyámhoz sosem tért vissza. Sőt, a lakását is kiadta és ment ki külföldre. Aztán emiatt lettem én tulajdonképpen, anyukám nem bírta gyerek nélkül.

Apám természetesen semmit sem változott, ugyanolyan dög volt velem is, mint amilyen előtte (anyukám és a rokonok mellette és ellene szóló meséi alapján, meg a nővérem meséje alapján). Anyám mindig is az alárendeltje volt, sosem tudott kiszakadni ebből a kapcsolatból, csak halkan menekült (online beszélgetett másokkal, folyamatosan dolgozott vagy épp velem ment mindig valahova, hogy ne legyünk otthon meg mert apám szart rám akkor is, ha vele akartam játszani). Életemben talán 5x találkoztam a testvéremmel és egy ideig le is szartam. Apámmal voltam elfoglalva, akivel rengeteget harcoltam 16 éves korom körül már, nagyon sokszor álltam közé és anyám közé, nagyon sokszor segítettem anyukámnak kiállnia magáért. Mi egymást támogattuk ebben a szarban.

Aztán ekkortájt került haza a nővérem. Azóta sincs neki semmi végzettsége, sosem dolgozott, kifogott magának egy húsos nyakú ingyenélő katonafickót, aki nem pénzelte, ezért hazatáncolt pénzért. És ez kivételesen nem a szüleim hibája, mert apám sok dologban egy hulladék, de a jogsi-nyelvvizsga-végzettség szentháromságot mindkettőnkből ki akarta hajtani (nálam sikerült is, a nővérem félbehagyott mindent, csak a jogsija lett meg, az is erőszakkal). Szóval beállított hozzánk a fickóval együtt. Akkor még velük laktam és még apám is ott élt, én is adtam bele a közösbe, ahogy tudtam. Mindezt abban a lakásban, ami anyukám tulajdona volt mindig is. Eleinte elviseltem a tesóm, mert nem akartam előítéletes lenni, a rokonok azt mondanak, amit akarnak. Aztán eltelt fél év és még mindig anyám minimálbéréből élősködtek nálunk. Meg a nappaliban a kanapén aludtak és bsztak. Anyám nagyon befolyásolható, ráadásul boldog volt, hogy ez a mocsok otthon van, így inkább nem piszkálta. Csak engem és apámat zavarta, hogy teljesen kihasználja őt, ha épp cigire nem adott, meglopja őt, úgy, hogy anyukám minimálbért keresett és a gerincsérve miatt mégtöbbet szenvedett azért, hogy azt a kis pénzt megszerezze, amit utána ez a dög elvett tőle. Aztán mikor megtudtam, hogy kapott volna munkát, csak visszamondta, mert át kellett volna menni érte Budáról Pestre, akkor összepakoltam nekik és megmondtam, hogy 20 percet adok arra, hogy eltakarodjatok a jó büdös qrva anyátokba, mert számomra az én anyám nektek tabu, nem is kezelitek úgy. Na, a fickónak sem kellett több, elkezdett keménykedni, hogy feldarabol, ha bármit csinálok a cuccaikkal meg megöl, meg kis takony ne ugasson bele a felnőttek dolgába. Na, apámnak több sem kellett, úgy kikúrta őket, hogy a lábuk sem érte a földet. Aztán még nekiállt anyámat hibáztatni, hogy ezt hagyta és hogy ilyen undorító a gyereke, de az, hogy végül ő hogy távozott és hogy mit küzdöttem azért, hogy külön utakon folytassák, főleg anyám érdekében, más lapra tartozik (apám sem akart anyámmal maradni, csak a lakást akarta, mert úgy gondolta, hogy abban van részesedése és igazából anyukámat akarta kirúgni a lakásból velem együtt, mikor megromlott a kapcsolatuk).

Szóval én emiatt gyűlölöm ezt a férget. És ha tehetném, elintézném, hogy semmit se kapjon anyám után. De anyám ugyanúgy szereti, mert azóta is az van benne, ami akkor volt, mikor elszökött. És nyilván neki is annyit szán, mint nekem. Szóval veszett ügy.

Szóval aki nekem azt mondja, hogy "szeresd meg beszélj vele, mert mégis a testvéred", azt meg tudnám fojtani egy pohár vízben. Ez az ember nem a testvérem, ez egy undorító élősködő. És ezt senki sem látja, aki csak annyit tud, hogy édes testvérek vagyunk.